Istvántól búcsúzik Rózsás Attila

Búcsúzom, Mátyás István barátomtól 1951-2023 Bérbaltavár, 2023.július 31.

Gondolom, többek fejében felmerül egy kérdés, vajon ki is ez az ember, és mit akar mondani Mátyás István halálával kapcsolatban?

Rózsás Attila vagyok, Mátyás István egykori évfolyam társa.

Én Pistával 1970-ben ismerkedtem meg, amikor a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen megkezdhettük tanulmányainkat, de előtte még 11 hónapig un. előfelvételis katonák is voltunk. Nem gondoltam, hogy életemben először 2023. július 31-én fogom ezt a települést, a Te szülőfaludat Pistám meglátogatni, éppen a búcsúztatásodon, és a temetéseden. Kapcsolatunk azonban ennél sokkalta több volt. Mi nem csak évfolyamtársak voltunk, hanem az egyetem tanulmányi osztálya egy csoportba is sorolt bennünket. Az Alma Mater-ben eltöltött felhőtlen, és gondtalan diákévek 5 évig, 1976-ig kötött össze bennünket, megalapozva a később fokozatosan elmélyülő barátságunkat. Talán ennek is köszönhető, hogy életünk további alakulását is párhuzamok jellemezték.

Ezek a következők voltak:

Az egyetem befejezés után tanulmányainkat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytattuk mindketten. Pista barátom szarvasmarha tenyésztő szakmérnök lett, én pedig vetőmagtermesztő, és genetikus szakmérnöki diplomát szereztem. Pista az Ostffyasszonyfai Termelő Szövetkezet elnöke lett, én pedig az Országos Vetőmag Termeltető, és Értékesítő Vállalat Budapest, vezérigazgatói székébe kerültem. Ő a Vas megyei Agrárkamara alelnöke volt sokáig, majd ő lett az elnök. Én pedig 13 évig a Budapesti Agrárkamara elnöke voltam. A Bérbaltavári Önkormányzat honlapján olvastam, hogy 1999-ben megalapították a Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesületet. Egy későbbi közleményben már azt olvastam, hogy Pista barátom az Egyesület alelnöke lett. Farkas Mária Ibolya Asszony egyik megemlékezésében olvashattam azokról, akikre az Egyesület nagyon büszke, és akik életútját is röviden ismertette, mint például Dr. Géczi Lajos plébános, Gosztonyi József kántortanító, Gyulai Lajos iskolaigazgató, Horváth István címzetes püspök, Légli Ottó borász, Dr. Koller Károly egyetemi tanár, Mátyás István agrármérnők, Németh Béla államtitkár...

Kiváló társaság lehetett, és ebben a közösségben nem csak számon tartott, de tisztelt ember lesz Pista is. Sajnos mély fájdalmunkra mára Ő is az elhunytakkal került egy közösségbe.

A világ örök, mi emberek, átmenetiek vagyunk.

„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt, minden akaratnak.

Ideje van a születésnek, és ideje van a meghalásnak.” Meghal a koldus, és meghal a király is.

Ezek a mondatok, a prédikátor, Salamon könyvében olvashatók.

Ez a bibliai gondolat motoszkált a fejemben, a barátommal kapcsolatban, amikor összegeztem gondolataimat. Évtizedekig közös baráti körünk is volt, amelyben évente egyszer- kétszer megfordultunk. Utoljára ebben a társaságban 3 éve jelent meg, és nekem távolmaradása gyanús volt.

Egyszer elmesélte, hogy a szívével különböző problémák adódtak, és a gyógyulás érdekében egy nem hétköznapi kezelésnek is alávetette magát, amit rövid idő után megismételték. A kezelés ideje alatt a szívét kikapcsolták a test vérellátásából, majd különböző beavatkozásokkal a rendszert visszaállították eredeti állapotába. Én azt gondoltam, hogy ez a beavatkozás végzetes következményekkel is járhat. Akkor ha az új rendszerben, - ha csak apró hibák is-, de bekövetkeznek. pld. egy napra elfelejti a gyógyszerét bevenni. Én azt gondolom, hogy egy ilyen, vagy hasonló apró hiba okozhatta halálát. Szeretném összegezni, hogy mit gondolok egykori iskolatársamról, sorstársamról, barátomról: Pista barátom eltekintve korai eltávozásától, szerencsés ember volt, mert Magyarország történelmében, 3 korszakban az eseményeket befolyásoló aktív ember lehetett.

Vagyis a Munkában eltöltött évei 3 korszakra oszthatók:

14 évet dolgozhatott a szocializmusban. Ugyancsak 14 évet dolgozott 1990-2004-ig az un. rendszerváltozás utáni időszakban, majd ezt követően 2004-2023 között, tehát 19 évig az Európai Unió 27 tagú közösségében. Egy ember leegyszerűsítve általában két részből áll. Ezek a test, és a lélek. Nem csak az elhunytakkal, de az élőkkel kapcsolatban is felmerül egy kérdés. Ki, illetve mi volt az érintett személy? Ennek a kérdésnek egyik részére könnyű a választ megadni. Tudom, hogy Pista mi volt. Volt egyetemista, volt szarvasmarha ágazatvezető, volt általános elnökhelyettes,és vállalatvezető, volt kamarai elnök, volt az egyesület alelnöke stb. De hogy ki is volt ő, azt már nehezebb meghatározni. Az biztos, hogy a magánéletében vidéki, azaz rurális ember volt. Mondhatnánk úgy is, hogy falusias. Értett a disznóvágáshoz, a pálinkafőzéshez, és ismerte a falusi élet csínját-bínját, és értette a vidéki emberek gondolatvilágát.

„Amely nemzet nem ismeri a múltját, nem érdemli a jövőjét.” Ezt az egyesület tiszteletbeli elnöke Szakály Ferenc mondta valamikor: Ezért is lehetett Pista barátom amatőr helytörténész, és nagyon lelkes lokálpatrióta, aki nagyon szerette szülőfaluját, lakóhelyét, és a falusi embereket. A vállalat vezetői életében, a sikeres és eredményes munkához más kategóriába tartozó tulajdonságukra volt szükség. Ennek az elvárásnak biztosan megfelelt, mert különben nem lehetett volna a jó hírű Ostffyasszonyfai Szövetkezet elnöke. Egy ilyen szövetkezet vezetéséhez korszerű szemlélet, hibátlan időzítés, és bátorság kell. Úgy ismertem meg, hogy ezekkel az adottságokkal rendelkezett. Azt nem tudom, hogy vajon érdekelte-e a halál utáni élet. Ismerte-e a középkorban kialakult művészeti, és irodalmi műfajt, amit úgy hívtak, hogy haláltánc. Mert ez a műfaj az elmúlásról szól. Én azt gondolom, hogy ezzel azért nem foglalkozott, mert még az elmúláshoz fiatal volt, és hitt az orvosi kezelések sikerében. A halál az az eset, amikor a test és a lélek útjai elválnak. A teste itt van előttünk, a lelkét viszont az angyalok felvitték egy alternatív világba. A lelke ismét egy közösségbe került a szüleivel. Az is lehet, hogy a szüleivel csak rövid ideig lesz, mert ismét leszületik a földre.

Valakiben újra testet ölt, csak nem tudjuk azt, hogy ki az a valaki.

Jó ember volt, megérdemelné, hogy sorsa így alakuljon.

Soli deo glória- Egyedül istené a dicsőség Semper fidelis- Örök hűség.

Búcsúzom Tőled kedves Barátom, nyugodj békében.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Bérbaltavár, 2023. július 31.