Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609
info@berbaltavariak.hu






Hírek

2018. október 04., 18:22Miatyánk kiállítás

Miatyánk kiállítás

018. október 4-én Miatyánk a kortárs magyar festészetben címmel új tárlat nyílt meg a Martineum Felnőttképző Akadémián. 

Már 2008-ban felvetődött e tárlat ötlete Lőrincz Zoltán művészettörténészben, amikor a Jézus példázatai magyar festészetben című könyve megjelent. Hogyan lehet az elmondhatatlant megjeleníteni? Hogyan lehet a legintimebb szellemi-lelki állapotunkban elmondott fohászunkat megjeleníteni? Ezekre a kérdések merültek fel az elmúlt években és íme, a kiállított alkotások megadják a választ.  A képek az imádság egy-egy témáját jelenítik meg.

A művészek önvallomásait is olvashatják a látogatók. Ezek, a képek előtt, egy székre letéve olvashatók. 

A tervek szerint az ország több pontján is bemutatják majd a kiállítást, mondta Lőrincz Zoltán hozzátéve: reményei szerint bővülni fog a kiállító művészek köre. 

A kiállításon beszédet mondott Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Megnyitó beszédét közöljük. Forrás: www.steinbachjozsef.hu

 

Köszönöm a megtisztelő felkérést, amelyet örömmel elfogadva megnyithatom a „Miatyánk a kortárs magyar festészetben” című kiállítást a Martineum Felnőttképző Akadémián.
Köszönöm Igazgató Úr, Kurátor Úr, a kiállító művészek és a jelenlévők bizalmát.

1.

Teológusként hadd szóljak először röviden AZ IMÁDSÁG LÉNYEGÉRŐL.

Az imádságban elismerjük az élő Isten Úr voltát, tökéletességét, igazságát, szentségét, és leborulva Őelőtte, magasztaljuk Őt minden helyzetben.

Ugyanakkor az imádságban az Ő nagyságával együtt elismerjük a magunk kicsiny, törékeny, tökéletlen és halandó embervoltát, miközben mindenestől az igaz Isten megtartó szeretetére bízzuk egyéni és közösségi életünket, könyörögve az Ő áldásáért.

Az imádságban kifejezzük Isten iránti hálánkat, mert a legnehezebb helyzetben is van mit megköszönni Őneki, vagyis soha nem panasszal kezdjük, hanem mindig hálaadással, ami az imádság legfontosabb lelkülete.

Az imádságban természetesen van lehetőségünk arra, hogy kéréseinket megfogalmazzuk, egészen hétköznapi dolgainkat is, és az Isten színe előtt ezek, az Ő tökéletes rendjébe tagozódva szentté lesznek és javunkat szolgálva teljesülnek.

Az imádság tehát a földi zarándokútját járó ember mindenkori lehetősége, az örök élet reménységének távlataiban, amely a földi életet is mennyei gazdagsággal ajándékozza meg.

A mi Urunk, Jézus Krisztus a Miatyánkban tanított bennünket imádkozni, amely a kezdő megszólítás és a záró dicsőítés között hét, mások szerint hat kérést tartalmaz, a szentség, az ország, az akarat, a kenyér, az elengedés, a szabadítás nagy isteni és emberi témáit, annak kimeríthetetlen gazdagságát és mégis egyszerű megfogalmazásában egyértelmű igazságát tárja elénk.

Ez nem azt jelenti, hogy csak ezt az imádságot imádkozhatjuk, de így, ezen krisztusi szempontok figyelembevételével mondhatunk Istennek kedves imádságot, a magasztalás, könyörgés, hálaadás és kérések gyönyörű egységében.

Az Isten Igéjére figyelő konkrét imádságok, vagyis a rendszeres kegyesség pedig láthatóan folytatódik az imádkozó életben, kint a terepen, a mindennapok küzdelmei és harcai között is. Erre vonatkozik az apostol buzdítása: „Szüntelenül imádkozzatok!” (1Thesszalonika 5,17)

2.

Másodszor hadd hívjam fel a figyelmet EGY FONTOS KÉRDÉSRE, amely nemcsak teológiai kérdés.

Mi protestánsok is minden keresztyén testvérünkkel együtt valljuk, hogy a művészet és a tudomány is Isten általános kijelentésének körébe tartozik (revelatio generalis).

Minden művészeti alkotás, amely felvet egy valós emberi problémát és arra keresi az örökkévaló értékek mentén tájékozódva az emberen túli választ, abban Isten maga szólhat, jelen van.

Tehát a Tízparancsolat ide vonatkozó passzusát félreértjük, ha a kiábrázolás tilalmát sarkosan magyarázzuk. Gondoljunk csak arra, hogy Isten olyannyira alkalmazkodott ennek a világnak látható, érzékelhető, tapintható kereteihez és úgy szerette ezt a látható világot, hogy testet öltött ebben a világban; és egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban az ember számára megragadhatóvá, érzékelhetővé tette megváltó szeretetét; – megújítva ezzel a nyögdécselő világot, az örök élet tágasságában.

Természetesen minden művészet, így a képzőművészet, a festészet hatalmas kihívása, hogy vizuálisan próbálja megjeleníteni a megjeleníthetetlent.

Ugyanakkor éppen ez a csodálatos a művészetben, mint ahogy Isten Igéjében is, hogy a látható mögött ott van a mennyei több, a Biblia betűje mögött is ott van a mennyei üzenet, mint ahogy egész életünk is több, mint ami belőle testi szemekkel elsőre látható. „Több az élet.” (Lukács 12,23)

3.

Harmadszor nagyon hálásak vagyunk ezért a kiállításért a szervezőknek, az alkotóknak, a kiállító művészeknek, mert ez a kiállítás HITVALLÁS az élő Istenről, a Megváltó Jézus Krisztusról, a keresztyén értékeinkről és kultúránkról, elvilágiasodott, érdekvezérelt, eldurvult korunkban, hogy egészen finoman fogalmazzak, a keresztyén kegyesség fontosságáról.

Ezek az alkotások önmagukban; valamint mennyei többletükben ezt a hitvalló, ma nélkülözhetetlen lelkületet hirdetik.

Az alkotások hitvalló lelkülete megérint első impresszióra és alapos tanulmányozásra egyaránt. Erre utalnak az alkotások címei, illetve a hozzáfűzött magyarázatok – én olvashattam ezeket is.

A keresztyén hitvalló ember szelíden határozott, nem támad, nem bánt senkit, de ragaszkodik ahhoz a rábízott áldott kincshez, amit az Úr rábízott. Ez a kiállítás erre is bizonyság látható, konkrét, felvállalt formájában.

4.

KÖSZÖNET minden kiállító művésznek: Bíró Sándor, Boda Balázs, Kelecsényi Csilla, Keresztes Dóra, Kovács-Gombos Dávid, Kovács-Gombos Gábor, Máger Ágnes, Petky Péter, Péreli Zsuzsa, Regős-Simon Betty, Tóth Csaba alkotóknak.

Szentlélek által ihletett földi életünket mennyei gazdagsággal megajándékozó, felüdítő, az élő Isten igazságáról, a Megváltó Jézus Krisztus szeretetéről tanúskodó műveket tekinthetünk itt meg, amely épít minden látogató és erőt, vezetést ad a hétköznapokban.

Ezek az alkotások nemcsak a Miatyánk tematikáját segítik elmélyíteni, hanem imádkozó lelkületre, imádkozó életre segítenek.

Személy szerint külön köszönöm, hogy több alkotás előtt megállva átélhettem azt a csodát, amelyet legutóbb lányommal a párizsi Orsay Múzeumban éltünk át, hogy megálltunk egy kép előtt, Degas egy festménye előtt és szótlanul földbe gyökerezett lábbal álltunk ott hosszú ideig, majd önkéntelenül egymásra néztünk, biccentettünk, ez igen. Nem kellett magyarázat, nem kellett kommentár, láttuk a képet, értettük az üzenetet, megláttuk fölötte a mennyei választ és hitünkben gazdagodva folytattuk az utat...

Áldást a szervezőkre, az alkotókra, a kiállítás megtekintőire.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

Köszönjük, hogyrészesei lehettünk a Püspök Úr tanításának

 




« Vissza az előző oldalra!

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar