Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609
info@berbaltavariak.hu






Nevezetességek

19. Bérbaltavár egyházi vezetői

1620-tól ismertek a falu egyházi vezetői Martonfán és Baltaváron.

1620-1698: hiteles adatok nem lelhetők fel.

Óvári György plébános 1692-1730. 

Feltehetően Kőszegen 1668-ban született. Gimnáziumot végzett. Becsületes, erkölcsös  ember, a Baltavári  nép elfogadta.1692 szolgált Martonfán (forrás: Kazó István vizitációja 1698.)

Medvári  István plébános 1730-1765 június 23-ig

Baltavár plébánosa. 1748-as összeírásban szerepelnek az adatai. 1699-ben született. Psz.1723. A teológiát  Győrben végezte. Káplánja nem volt. Festetics József jelölésére nevezte ki a győri püspök Baltavár plébánosának.

Hermann Mihály káplán 1750, Baltaváron

Kiss Ádám plébános  káplánja aki 1757-64- ig volt  Baltaváron.

Kiss ( alias: Bíró) Ádám  plébános 1758-1766

1720-ban született Szombathelyen. Psz.: 1743-ban Győrött. 1743-ban káplán volt Szombathelyen, majd plébános Nádasdon 1743.09.-1753.01. 01. Plébános Gersén 1753.01.-1758.06. Plébános  Baltavárott 1758-1766 között. Nyugalomba vonulása után  1766-tól Sallér István Rábamolnári kastélyában házi káplán. 1778. augusztus 5.-én hunyt el. P.C.1778.p.235

Szalay István  káplán 1763-1765, majd plébános  1765-1772

1741.02.01.-én Páliban született  Szalai István  és Varga Katalin szülőktől. A teológiát Győrött hallgatta. Psz.1763. Káplán Baltavárott 1763-65, Szombathelyen 1772-73. Köveskúton 1773-1777,  Sárvárott 1778-1785, adm. Jákon 1777-1778. plébános 1765-1772 Baltavárott, majd Csénye plébánosa 1785-1805.03.11. haláláig. Németül is beszélt.

Martonicz Márton káplán 1788.03.12. - 1806.01.11.

Nyőgér 1734. Psz. 1769. 1772-ig káplán. 1772-1788 plébános Egyházashetyén (lemondott javadalmáról) 1799 Baltaváron a Festetics grófoknál udvari káplán, majd Szombathelyen él.

Kováts József  plébános 1772-1797

Született Simonyiban 1743 körül. A teológiát a győri szemináriumban végezte. Psz. 1769 körül. Káplán volt Egervárott 1 évig és 8 hónapig (1769-71), Szombathelyen 4 hónapig (1771), karkáplán 5 hónapig (1771-72), plébános Baltavárott 1772. július 13-tól 1797. okt. 15-én bekövetkezett haláláig. A vasvári kerületnek esperese volt. Példás életű, buzgó pap volt. - Vis. Can. Baltavár, 1775. szept. 12; 1781. ápr. 26-27. - P. C. 1797. p. 168. - Németül is beszélt

Varga István (Voga István)  plébános 1797-1810

1760-ban  Zalabérben született. P.sz.: 1783-ban. Plébános Baltavárott 1797-1810.02.29.  bekövetkezett haláláig.

P.Vilitsits Lajos O.P.     adminisztrátor     1809.12.20 -1810.05.07.

Vasvári domonkos szerzetes, adminisztrátorként látta el a vasvári plébániát 1815-1819 között.

Gyurka László  káplán 1810.07.11. -1811.03.20., Baltaváron

1785. Bánokszentgyörgy. Psz.1809. 1819-1848 Szentgyörgyvölgyi plébános Zala vármegye táblabírája, az alsólendvai kerület esperese és tanfelügyelő.

Graneker György káplán 1811.03.20. - 1814. 08.12., Baltaváron

Vát 1787. Psz. 1810. Alsóbagodi plébános 1828-1854 és Zala megye táblabírája

Papp László  plébános 1810-1822

Született Gyalókán (Sopron vasmegye.) 1778. szept. 29-én P. József és Ábely Franciska nemes szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Psz. 1801. szept. 27-én. A Szombathelyi Gimnáziumban – ban  tanár volt (1801-7), a szemináriumban lelki igazgató (1807-10), plébános Baltavárott (1810. máj. 7.-1822. szept. 4.), ismét lelki igazgató a szemináriumban 1822. szept. 4-től 1839-ig. Ekkor nyugalomba vonult. Meghalt 1840. jan. 18-án Szombathelyen. Németül is beszélt. - Vis. Can. Baltavár, 1814. máj. 5. - P. C. 1840. n. 63. - Hírnök, 1840. jan. 27. - Az információk nagy dicsérettel szólnak róla. - Sz. E. T. II. 59, 212, 294, 364, 383. l.

Kovács Ferenc káplán 1815.05.20.-1822.11.13.

Született Szombathelyen (Szentmártonban) 1792. febr. 16-án K. Ferenc és Martz Anna szülőktől. Psz. 1815. ápr. 9-én. káplán volt Baltavárott (1815. május-1822. nov.), Vasszentmihályon (1822. nov.-1823. jún.), Sárvárott (1823-25), plébános Kemeneshőgyészen 1825. márc.-tól 1873. május 17-én bekövetkezett  haláláig. Az információk kiválóan buzgó papnak mondják. Németül is beszélt. - Vis. Can. Kemeneshőgyész, 1837. május 20. - Sz. E. T. II. 357. l.

Dancsecs József  káplán 1814.08.18. - 1815.05.14., Baltaváron

1789 Rábakethely. Psz.1814. Ikervári plébános 1825. Sárvári kerületi esperes, tanfelügyelő, Vas vármegye táblabírája, tb. kanonok.

Király Boldizsár  káplán 1827.11.28. - 1828.11.12., Baltaváron

1804.Sándorháza. Psz. 1827. Tíz évig káplán, majd plébános 1839. januártól Salfán.

Csendes Péter OP kisegítő 1828.12.10. - 1829.02.10.

1804. 11.25-én született Nyúlon, P.sz.1829. 10. 19. A szombathelyi domonkos közösség tagja, 1863. február 7-én hunyt el, mint a szombathelyi rendház priorja.

Császár István káplán 1829.02.12. - 1831.12.31., Baltaváron

Szül. 1805 Rábakövesd. Psz. 1829. Kemenesszentpéteri plébános 1842-1878. Kerületi esperes és tanfelügyelő.

Vadász Ferenc káplán 1832.01.16. - 1832.09.23., Baltaváron

1804 Körmend. Psz. 1829. 1832-1858 káptalani karkáplán, tanfelügyelő tanár a szemináriumban. Teológiai doktor (1840), Vas megye táblabírája. 1858-tól székesegyházi kanonok és a szeminárium rektora.

NagyJános káplán 1832.10.09. - 1833.02.09., Baltaváron

1809 Szombathely. Psz. 1832. Még káplán, amikor a MTA tagjává választják. Teológiai doktor 1835. A szeminárium prefektusa, a káptalan karkáplánja 1836.-tól. Hazai jogot, keleti nyelveket, szentírástudományt tanított 1837-től. Zala – Vas vármegye táblabírája, szentszáki ülnök, c.apát. Mint olvasókanonok hunyt el.

Szaniszló József   plébános 1822-1836

Született Szombathelyen 1790. jan. 7-én tordai Szaniszló Márton nemes ötvös mester és Ferber Erzsébet szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Psz. 1813. jan. 10-én. Rövid ideig Simon Mihály uraság fiának nevelője volt Bükön, majd káplán lett Rábakethelyen (1813. szept.-1814. jun,), Körmenden (1814. jún.-1817. márc.), lelki igazgató a szemináriumban (1817. márc.-1822. szept.), plébános Baltavárott (1822. szept.-1836. aug.); 1836 őszén betegeskedése miatt lemondott plébániájáról, öccsének meghívására Pestre költözött, hol folytonos szellemi munka közt nemcsak egészségét nyerte vissza, hanem az írói pályára is felavattatott. 1839-ben visszatért megyéjébe s átvette a szélhűdés következtében munkaképtelenné vált Papp László helyét a szeminárium lelki igazgatásában, 12 évet töltött e munkakörben s ennek folyamán nagy buzgósággal munkálkodott a lelkipásztorkodás terén is. 1840-től 1847-ig a megye börtöneiben sínylődő raboknak tartott díjazás nélkül erkölcsi oktatásokat, 1844-ben Szombathelyen és környékén megalkotta az Élőrózsafűzér Társulatot s ezen ájtatosság emelésére az adventi és nagyböjti szentbeszédeket hozta be. Ezeket sokáig maga tartotta, halála előtt pedig végrendeletileg alapítvány által örökössé tette. - 1845. dec. 17-én címzetes, 1851-ben valóságos kanonokká neveztetett ki, 1854-ben Nagyváradhegyi  c. prépost lett, Szenczy püspök febr. 19-én benedikálta. Vas vármegye 1840-ben táblabírájává választotta. 1855-ben éneklő-, 1857-ben olvasókanonok lett. 1862. okt. 19-én hunyt el.  Németül is beszélt. - Vis. Can. Baltavár, 1831. jún. 8. – U. o. 220 forintot hagyott a plébániai tanítók részére a baltavári temetőben nyugvó szülei sírhalmának gondozására. –

 Az Idők Tanúja 1862. nov. 22-iki számában így emlékezik meg róla: "Még élénken emlékezünk azon időkre, midőn a boldogult a vegyes házassági viták alkalmával éles és hathatós szellemi fegyverekkel jól felszerelve sietett a zöld asztalhoz . . . Igazán példakepe volt a hű, gondos, szeretetteljes lelkipásztornak . . . A társas életnek sok ártatlan örömétől is önként visszavonulva, életének legnagyobb részét olvasás-, írás-, imádkozással töltötte . . . nemcsak kiadott munkái, hanem a tudományok legkülönbözőbb ágaiból szinte félszázadig gondosan gyűjtött jegyzetei és hivatási körébe vágó dolgozatai fönnen hirdetik egyházilag munkás életét . . . Mi nem ismerjük még Szombathelyt, de azért ép oly kegyelettel vagyunk iránta eltelve, mint más katolikus és irodalmi műveltség szempontjából emlék dús helyek iránt. És hogyne érezne így bármely művelt katolikus, hacsak Somogy Lipót püspökről hallott és olvasott valamit? Hát a többi édes név, melyek Magyarország egyik Weimar - jává tették Szombathelyt? A két Szaniszló, a két Szenczy, a Szilasyak, Bitniczek, Nagy Jánosok stb?! Mindezeknek Szombathely volt dajkájok, vagy legalább életpályájuk legszebb korszakainak boldog tanúja." – Religio, 1862. II. 284. s köv. l. - Magyar Sion, 1863. 74 s köv. l. - Sz. E. T. l. névmutató.

Berger Ignác dr. káplán 1857

Született  Rábasömjénben 1834. jan. 10-én Perger (sic!) Ignác és Omisch Anna szülőktől. A teológiát a budapesti egyetemen hallgatta mint a közp. papnevelde növendéke. Psz. 1857. aug. 1-én. Felszentelése után Baltavári káplán lett, majd az Augustineumba került és a bécsi egyetemen avatták doktorrá 1862-ben. Hazatérte után püspöki szertartó és levéltáros lett (1862-63), majd a dogmatika tanára a szemináriumban (1863-66). 1866-ban elnyerte a Szentgyörgyvölgyi plébániát és ott működött 1915. ápr. 30-ig, amikor nyugalomba ment. Elhunyt 1917. ápr. 7-én. Kiváló tehetségű és képzettségű pap volt; 1885-től kezdődőleg több cikluson át képviselte a Zalabaksai kerületet a nemzeti-párt programjával. Németül és franciául is beszélt. - A család neve eredetileg Perger volt és a modenai hercegek Svájc francia részéből telepítették őket hazánkba (Huszár Mihály c. apát közlése). - Sz. E. T. II. 238, 294, 348. l.

Nyikos Mihály káplán 1833.03.03. 1836.09.22. majd plébános 1836-1861

Született Hövejen (Sopron vármegye.) 1807. ápr. 27-én Ny. Mihály és Mészáros Katalin szülőktől. Psz. 1831. szept. 19-én. Káplán volt Csehimindszenten negyedévig, Vasszentmihályon félévig, Hosszúperesztegen félévig, Baltavárott 3 1/2 évig, plébános u. o. 1836. szept. 22-től 1861. aug. 27-én bekövetkezett haláláig. Sz. E. T. I. 345, 372; II. 344. l

Kiss Antal káplán  1846.07.09. -1849.01.21., Baltaváron

1819 Dénesfa. Psz.1846. Ostffyasszonyfai plébános 1849-1866, majd Nyőgéri plébános 1866-1889.

Pogány Gábor káplán 1849.02.12. - 1852.07.16., Baltaváron

1810 Kajd. Psz. 1834. Húsz évi káplánkodás után Boncódföldén plébános egy évig, majd Csesztregen 1855-től haláláig.

Fülöp istván káplán  1852.10.17. - 1853.01.29., Baltaváron

1822.Kissitke.Psz. 1847. Plébános Pornóapátiban 1860-tól haláláig.

Hosoff József káplán  1853.02.07. - 1854.12.27., Baltaváron

1820.Balozsameggyes Psz. 1844. Hosszú ideig káplán, adminisztrátor Boncódföldén 1873-1906-ig. 1906-ban vonul nyugdíjba.

Bősze Gábriel káplán 1855.01.07. - 1855.10.01. és 1856.08.13. - 1857.09.27., Baltaváron

1822. Nemesládony Psz.1848. Káplán több plébánián, majd 1858-tól Felsőpatyon.

Németh János káplán 1855.10.07. - 1856.05.26., Baltaváron

1825. Szombathely Psz. 1849 Káplán több plébánián. 1860-tól elhunytáig plébános Felsőoszkóban.

Kelemen István káplán 1856.05.26. - 1856.08.04., Baltaváron

1831. Szombathely. Psz. 1855. Káplán különböző plébániákon, majd plébános Csehimindszenten 1876 – 1912. Vasvári ker. esperese, 1899-től kanonok, 1812-ben ment nyugdíjba és Szombathelyen élt.

Berger Ignác káplán 1857.09.27. - 1857.10.30.

Tuifel Ferenc káplán  1857.11.01. - 1858.08.31., Baltavár

Szombathelyen született 1826. október 5-én. P.sz.1852. 09. 30. Káplán volt Pecölben (1852. nov. – 1853. ápr.), Nagylengyelen (1853. máj. – 1854. ápr.), Rábakethelyen (1854. máj. – 1857. okt.), Baltavárott (1857. nov. – 1858. aug.), Zalaegerszegen (1858. szept. – 1860. dec.). Plébános volt Egyházasszecsődön (1860. dec. – 1873. márc.) majd 1873 márciusától haláláig (1880. február 29.) Rábakethelyen.

Miklós János káplán  1858.09.01. - 1860.11.01., Baltaváron

1825.Szombathely. Psz. 1850. Huszonegy évig káplán, majd plébános Kemenesmihályfán 1892-ig. A szombathelyi papi otthonban élt.

Menyhárt Móric káplán 1860.11.01.- 1864.11.28.

(1833.09.15., Bögöt – 1907.01.29. Körmend), felsz.: 1860.07.31. Káplán volt Bérbaltaváron (1860. nov. – 1864. dec.), Alsóbagodon (1864. dec. – 1884. febr.), adminisztrátor Nagyrákoson ( 1884. márc. – 1905. aug.) Ezután nyugalomba vonult.

Molnár Pál adminisztrátor 1861 - 1862. 01.22., Baltaváron

1824. Egyházasszecsőd. Psz. 1848. 15 évig káplán, plébános Csényében 18.. novemberétől haláláig. Jótékonyságáról volt híres.

Csupor János  plébános 1862-1884

Született Nemesládonyban 1835. jan. 13-án Csupor József csizmadiamester és Horváth Erzsébet nemes szülőktől. Kisszeminarista volt. Psz. 1858. júl. 22-én. Szigligeten volt nevelő (1858-62), majd plébános Baltavárott 1862. febr. 1-től 1884. febr. 28-ig, amikor idegbajának gyógyítására az irgalmasok budapesti kórházába küldetett, ahol 1884. jún. 26-án elhunyt.

Csupor Sándor  káplán 1866.07.31.-1871.01.13.,majd 1874.május-1874. november 11., haláláig.

1843-ban Felsőbükön született. Psz.:1866-ban. Káplán volt bátyja Csupor János mellett Baltavárott 1866-71 között. Majd  Salamvárra és Pákára került. Majd ismét Baltaváron káplán 1874. májusától haláláig. 1874.november 11.-én hunyt el.

Karmossy Vince káplán 1871.04.24. - 1872., Baltaváron

1842 Gyöngyösszőllős. Psz. 1869. Káplán, Adminisztrátor. Plébános Szécsiszigeten 1875 – 1895. Kőszegszerdahelyen plébános 1895 – 1911. 1911.október 1-én nyugdíjba ment és Kőszegen lakott.

Láng Imre  segédlelkész 1872.10.04. -1874.11.12.

Született Szombathelyen 1848. július 16-ára Lang (sic!) Jeromos asztalos, polgár és Borsics Teréz szülőktől. Psz. 1872. júl. 20-án. Káplán, segédlelkész volt Baltavárott (1872. okt.-1874. jun.), Salomvárott (1874. jún.-1876. jan.), káptalani karkáplán (1876-78), káplán Kemenesszentpéteren (1878. febr.- márc.), plébános u. o. 1878. márc. 27-től 1916. január 14-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Busics János káplán  1875.10.01. - 1877.04.30., Baltaváron

1847 Köveskút. Psz. 1874. Káplán, adminisztrátor több plébánián. Utolsó állomáshelye Rábakethely 1891 – 1896. Betegsége miatt nyugállományba vonult 1897-ben. Harasztifaluban hunyt el.

Balogh Dénes káplán 1879-1980

Született  Gógánfán 1850. febr. 2-án. Psz. 1874. aug. 12-én. Káplán volt Zalaegerszegen (1874. szept.-1875. aug.), Letenyén (1875. szept.-1879. máj.), Baltavárott (1879. jún. -1880. márc.), Szentléránton (1880. ápr.- 1881. máj.), Körmenden (1881. máj.-1883. ápr.), Alsólendván (1883. ápr.- 1884. okt.), Szombathelyen (1884. nov.-1886. márc.), közben id. adm. Egervárott (1885. márc.-máj.), plébános Felsőőrött 1886 áprilisától 1902-ig, amikor lemondott plébániájáról, Kőszegen élt ezután 1905. aug. 19-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Balogh Dénes káplán 1879.07.11.1880.02.03.

Gráczer János  káplán 1880.10.01. - 1881.03.12.

1858 Szombathely. Psz.1880. Adminisztrátor, káplán majd plébános Milejben 1896 – 1931. Nyugállományban Rózsásszegen élt.

Kovács Károly káplán 1881.09.10. - 1881.12.10., Baltaváron

1858. Jánosháza. Psz. 1881. Káplán majd Nyőgéri plébános 1890 – 1924-ig haláláig.

Badics István káplán 1883.01.26. - 1883.09.15.

Született Nemesbődön 1860. aug. 17-én B. László nemes közbirtokos és nemes Széll Julianna szülőktől. Psz. 1882. dec. 23-án. Káplán volt Baltavárott (1883), id. adm. Szentkirályon (1883-84), káplán Csesztregen (1884. ápr.-1885. júl.), Letenyén (1885. júl.-1887. szept.), Nyőgéren (1887. szept. -1890. jan.), Szombathelyen (1890. jan.-1891. aug.), adm. Zalaerdődön (1891. szept.-1900), plébános u. o. 1900-tól 1933. május 16-án bekövetkezett haláláig. Szombathelyen a Szalézi templom kriptájában temették el.

Horváth József   adminisztrátor 1883.09.15. - 1884.05.06., Baltaváron

Szül. 1843. Psz. 1870. Káplán több plébánián. Bagony plébánosa 1886 -1907.

Dobrovics László  plébános  1884-1913

Sz. Szombathelyen 1857. márc. 29-én D. Ferenc mérnök és Náray Szabó Julianna szülőktől. Psz. 1879. aug. 15-én. karkáplán volt 4 évig (1879-83), közben id. adm. Vasalján (1882. márc.-máj.), szentszéki gyakornok 1 évig (1883-84), plébános Baltavárott 1884 májusától 1913. ápr. 25-én bekövetkezett haláláig. Megnyerő megjelenésű és modorú úr volt, népe nagyon szerette. Atyja Szabó Imre benső baráti köréhez tartozott. A Bérbaltavári temetőben nyugszik.

Beer Károly adminisztrátor nyug.lelkész 1911.május-június.

Született Csornán 1858. márc. 29-én B. Ferenc pékmester és Reisinger Anna szülőktől. Psz. 1880. szept. 4-én. Káplán volt Rohoncon (1880-82), Vasvörösvárott (1882-84), Kőszegen (1884. jún. 1.-1887. szept. 30.), 1887. okt. 1-én II. o. katonai paptanárrá neveztetett ki a kőszegi katonai alreál iskolához; 1898-ban I. oszt. katonai paptanár lett; 1905-ben várakozási illetékkel szabadságoltatott; 1907-ben nyugdíjaztatott. 1905-ben ismét az egyházmegye szolgálatába lépett; hittanár volt Felsőlövőn (1905-6), karkáplán (1906-8), Őriszentmártoni plébános (1908-9); a következő években az egyházmegye több plébániáján volt kisegítő, vagy id. adm., így Győrvárott (1910), Baltavárott (1911. május-június), Városszalonokon (1911), Nován (1912), Vasfarkasfalván (1913), Őriszentpéteren (1916), Rábaszentmártonban (1918), Alsóőrött (1921-22), Nyőgéren (1922) . 1922-ben tb. tábori alesperessé neveztetett ki. Németül is beszél. 1898-ban katonai jubileumi érmet, 1903-ban pedig a katonai tan- és nevelésügy terén kifejtett tevékenységéért a koronás arany érdemkeresztet, 1908-ban a jubileumi keresztet kapta kitüntetésül. 1910 óta az Assotiatio Perseverantiae Sacerdotalis egyházmegyei igazgatója 348. l.

Bódis István káplán 1911.08.11 - 1911.12.01.

Született Szombathelyen 1878. febr. 13-án B. István napszámos és Kovács Anna szülőktől. Psz. 1902. jún. 27-én. Káplán volt Szentgyörgyvölgyén (1902. aug.-1906. júl.), Lendvavásárhelyen (1906. júl.-1911. aug.), Baltavárott (1911. aug. - dec.), Sárvárott (1912. jan.-ápr.), adm. Rumban (1912. ápr.-aug.), plébh., majd plébános Kőszegszerdahelyen (1912. aug.-1926. febr.), plébános Nagycsákányban 1926. febr. óta.  A Felső dunántúli Mezőgazdasági Kamarának választott tagja.

Keleti Kálmán tisztelendő-adminisztrátor 1912.09.11. - 1913- 07.21.Baltavár

Katafán született 1890. 03.23. Keleti Zsigmond tanító és Rigó Mária szülőktől.P.sz. 1912. 07 7. További állomáshelyei káplánként: Nagyszentmihály, Rohonc, Hosszúpereszteg, Kemenesmihályfa, Felsőpaty, Pinkakertes, Lődös és Pornóapáti (e két helyen adminisztrátor), Nova, Szepetnek. Néhány hónap betegszabadság után 1924-ben lett káplán Rábakethelyen majd Pákán. 1925 és 1928 között a csanádi egyházmegyében teljesített szolgálatot, majd 1928-tól a pécsi egyházmegye papja.

Kiss Jenő  Eugenius  plébános  1913-1918

Született Terestyénjákfán 1875. június 25-én K. István és Csikor Terézia közbirtokos szülőktől. Psz. 1900. júl. 8-án. Kisegítő volt Pecölben (1900), káplán Vámoscsaládon (1901. jan.-1905. szept.), Lentiben (1905. szept.-1911. jún.), Ikervárott (1911. jún.-1913. jún.), adm. majd plébános Baltavárott 1913. június 1-től 1918. okt. 28-án bekövetkezett haláláig. Körl. 1918. XII. 5139.: "K. J. papi hivatásának teljesítéséből eredő járványos influenzában az Úrban jámborul elhunyt." Szentmise alapítványul 1248 négyszögöl ingatlant hagyományozott. - Sz. E. T. II.342. l. Alapítványai: Jézus szíve szobor fenntartására, Szenvedő Krisztus szobor fenntartására, Nepomuki Szent János szobor felállítására-fenntartására, Szent Miklós templom stációs képeinek fenntartására, böjti litániák tartására, 5 évenkénti missziós lelkigyakorlatok tartására 3700 koronát helyezett el a takarékszövetkezetben.

Kiss Emil Károly  udvari nevelő adminisztrátor  1874-1932

1914- től nevelő 1918. 11.01. - 1919.02.22. káplán plébános

Született Gyéren (Torontál vm.) 1846. jún. 18-án. A kegyes tanító rendbe öltözött 1862. szept. 1-én. Egyszerű fogadalmat tett 1865. jún. 5-én, ünnepélyeset 1870. ápr. 14-én. Psz. 1870. júl. 27-én. Tanár volt Nagybecskereken (1865-68), teológus (1868-70). Tanár Temesvárott (1870-71), Nagybecskereken (1871-73). A következő évre (1873-74) kijelölt állomáshelyét (Podolin) nem foglalta el, a rendfőnök visszahívó levelére nem válaszolt, amiért a rendfőnöki tanács 1874. okt. 22-én törölte a rendtagok sorából. A Thurn - Taxis hercegi család szolgálatában élt ezután mint titkár és nevelő. 1931. nov. 15-én felvétetett az egyházmegye nyugdíjas papjai sorába. 1932. nov. 24-én Baltavárott  hunyt el. Németül és franciául is beszélt. Képzett ember, jeles heraldikus volt.

Zrínyi József  plébános 1919-1954

Hosszúperesztegen 1887. febr. 22-én Z. János és Kovács Erzsébet földműves szülőktől született.. Psz. 1911. jún. 29-én Győrött (a széküresedés miatt). Káplán volt Pákán (1911. júl.-1914. júl.), Sárvárott (1914. aug.-1916. júl.), hitoktató Szombathelyen (1916. aug.-1919. febr.); plébános Baltavárott  1919.febráur óta haláláig. 1954.10.19. hunyt el. A Bérbaltavári temetőben nyugszik. Plébánosi munkásságának főbb eseményei: Hegyhátkisbéren 1923-ban új templom épült, a költségeket: 5 vagon búzát a hívek adták össze. Nagytilajban a templomot cementkerítéssel vették körül (1600 P), 1929-ben pedig 45.000 P-ért modern, 2 tanerős iskolát és tanítói lakást emeltek, a régi iskolát 3 szobás kántortanítói lakássá alakították át; u. o. 2 harangot szereztek be és a templom kőpadlózatát cementlapokkal cserélték ki. Mikosszéplakon rendezték a kegyúri kérdést, kijavították a templomot, 2 új harangot szereztek be, az iskola előtt felállították a hősök szobrát, melyet parkkal és kerítéssel vettek körül; a 3.000 P-s költséget gyűjtéssel szedték össze. Baltavárott az 1745. évben épült művészi értékű templomot restaurálták: 1926-ban új tölgyfapadokkal látták el (1.600 P), 1929-ben 3 új harangot szereztek be (5.100 P), 1934-ben a tornyot bádoggal fedték, villámhárítóval látták el, a templom belsejét Steffek Albin barokk ornamentikákkal és 5 freskóval díszítette (3.500 P). A költségeket gyűjtés útján adták össze.

Németh Ferenc káplán 1933

Született. Döbörhegyen 1904. aug. 2-án N. Vince és Sipos Mária földműves szülőktől. Psz. 1928. június 17-én. Káplán volt Egervárott (1928. júl. 14.-1929. okt. 6.), Kemenesmihályfán (1929. okt. 6.-1930. ápr. 1.), Zalalövőn (1930. ápr. 1.-1931. aug. 10.), Szepetneken (1931. aug. 10.-1933. aug. 23.); 1933. aug. 23. óta Baltaváron káplán.

Mátyás Ladislaus (László)  káplán  1934

Született Zalaszentbalázson 1907. március 12-én M. József és Tóth Katalin földműves szülőktől. Psz. 1932. jún. 12-én. Egy évre kölcsönadatott a paphiányban szenvedő veszprémi egyházmegyének s káplán volt Iharoson (1932-33); visszatérve az egyházmegyébe káplán volt Szentgyörgyvölgyén (1933. szept.-1934. márc.), Zalalövőn (1934. márc.-szept.). 1934. szept. 12. óta Baltaváron, Hosszúperesztegen káplán. Hosszúperesztegen vezeti a Szívgárdát.

Csitkovics Alexander Sándor  káplán 1939-1943

1903-ban született Sopronkövesden. Psz. 1934.06.24. 1936-tól káplán Szécsisziget - Szepetnek-Sárvár - Bérbaltavár (1939- 1943). 1943-tól plébános Körmenden-Vönöckön de betegszabadsára megy és 1946-ban nyugalomba vonul.

Bárdosi Jenő Eugeniusz káplán 1947

1917.01.23.-án született Zalaegerszegen. P.sz. 1941.06.15.  Zsin.v.1947. Káplán 1941-48-ban Egerváron-Bérbaltaváron. Lelkész 1948-62 Hagyárosböröndön. Plébános 1962-63 Kemeneshőgyészen. 1963-tól Káld plébánosa, 1975-től kerületi esperes. 1992-ben hunyt el. Káldi temetőben pihen.

Kelety Jenő Géza, OCist : káplán 1950.XI.-1951.III.

Született Budapesten 1923. nov. 20.- elhunyt Zircen 1997. márc. 6.-án. 1943. 08.29. lépett a rendbe, 1947. VI. 24 Zircen szentelték pappá, majd bölcsész hallgató Budapesten. 1948-ban Szentgotthárdon káplán, és hitoktató. 1950-ben a rend szétszórása után Körmenden, Bérbaltaváron, majd Lentiben káplán. 1951-55-ben Izsákon kántor. 1955-57: börtönben volt.  (128726 Keleti Géza  ciszterci szerzetes, szombathelyi egyházmegyés pap ügyében vizsgálati dosszié)  1958-ban civil állást kellett vállalnia.1970-ben a Veszprémi Egyházmegyében Súron, 1974-ben Nemesdéden, majd 1982-ben Pusztakovácsiban lelkész. 1990-től Csákberény plébánosa. A Csákberényi 1414. sz. cserkészcsapat parancsnoka volt. - M: Szeretetből élni. H.é.n (Forrás Katolikus Lexikon) VEN 1975:364. - Gyászjelentés: Meghalt Kelety Jenő Géza OCist, aranymisés áldozópap középiskolai tanár 1997. március 6-án, életének 74. évében. Temetése március 13-án volt a Zirci temető Ciszterciek Sírkertjében. Géza atya 1943. augusztus 29-én lépett a Ciszterci Rendbe. Az államosítás és a szétszóratás nem tette számára lehetővé, hogy taníthasson. 1948 után hitoktató, segédlelkész, kántor, majd 1955–57 között börtönben volt.. Csak 1970-től gyakorolhatta ismét papi hívatását, utoljára 1990-től haláláig Csákberényben volt plébános. Itt többek között ciszterci cserkész-csapatot szervezett, és cserkészházat épített.

Pungor  László  káplán 1951

Született1922.dec.3.Vasszécseny Psz.: 1949. Káplán - Adminisztrátor: Csehimindszent –Nemskolta – Csempeszkopács - Lenti –Tanakajd-Lenti  Bérbaltavár 1951-Kercaszomor. Plébános Szepetnek 1960-1981. Plébános Kőszegszerdahely 1981, ellátja Bozsok plébániát 1988. Ker. esperes.

Szalay János  káplán 1951-1955

1920-ban született Vépen. Psz.: 1944-ben Káplán  Nován,1947-48 Zalatárnok plébánosa, majd Bérbaltaváron káplán1948-50 között és hitoktató Bérbaltaváron 1950 -56. 1956-57 lelkész Celldömölkön-Szombathelyen, 1957-62 Borsfán, 1968 plébános Horváthnádalján 2000. április 24.-én hunyt el a szombathelyi temetőben pihen.

Németh Alajos káplán 1954

1922.09.26. Nagygencsen  született.  Psz. 1947.06.15. Káplán 1947-52 Nádasd – Jánosháza –Szombathely – Ják - Nova - Körmend. Hitoktató Zalalövő 1949-1950.Lelkész 1953-55 Bérbaltaváron - Kálócfán, 1956-57 Bancodföldén, 1957-60 Zalaegerszegen. Plébános 1960-1962 Kemeneshőgyész. Plébános 1968 Csényén - 1982 Bögöt plébániát is ellátja. Tb kanonok 1985.

Sarlós Mihály plébános 1954-73

Született1913.március 9. Iván. Psz.: 1936. Káplán Letenye – Jánosháza – Győrvár – Ják –Körmend - Muraszemenye - Celldömölk, hitoktató  Zalaegerszeg, lelkész Kálócfa - Búcsú. Plébános Bérbaltavár 1954-73. 1973-74 Sorokpolány lelkésze. 1974 betegszabadságra megy Hévízre. 1978 nyugdíjazzák. 1977-től pp.tanácsos.  Elhunyt 2002. szeptember 1.-én.

Gerencsér István káplán 1955-59.

1926.július 24.-én született Vépen. Psz.: 1951. Káplán Nován, majd Bérbaltaváron 1955-59 között. Hitoktató, káplán Kőszegen 1959-1967.  Plébános Bozsokon  1969-1988 és Szombathely-Szentkirályon haláláig.  2003.01.11.- én hunyt el. Temetése 2003.01.16.Vép.

Beer Ferenc dr. hitoktató 1959-60

Született 1935.jun.22 Sárvár. Psz.: 1958. Teológiai doktor. A Hittudományi Főiskola Hittanár Szakán a liturgia tanára 1996-tól. Hitoktató volt Bérbaltaváron 1959-60-ban.Káplán 1960-66 Nádasdon. Plébános Őriszentpéteren. Plébános Zalalövőn 1987-89. Plébános Répceszentgyörgyön-Hegyfalun 1989. A Hittudományi Főiskola Hittanár Szakán a liturgia tanára 1996-tól.

Bajner István  káplán 1960-62

Született1932.Csipkerek.  Psz.: 1957. Káplán Lenti – Zalaegerszeg – Nádasd – Karakó - Bérbaltavár 1960-62. Lelkész Lispeszentadorján, plébános Pusztamogyoród - Bucsutát 1988. 2000-től címzetes esperes.

Szakony Ferenc dr. káplán 1962-1963

Született 1935.jan.16.Zalaegerszeg. Psz.: 1958. Teológiai doktor. Káplán: Zalaegerszeg – Lenti -Karakó, Bérbaltaváron 1962-1963-ban.Káplán-hitoktató Zalalövő 1963-1964.Plébánosh. Hegyfalu 1964-66. Lelkész Hagyárosbörönd 1966-67. Plébánosh. Szentgyörgyvölgy 1967-1969. Lelkész  1969-1974 Kálócfa, plébános Zalatárnok 1974-1992. C esperes 1980-. Ausztráliai magyarok lelkésze 1992-től.

Rilli László  káplán 1963-64

Született 1939.dec.21.Budapest. Psz.: 1963. Káplán Bérbaltaváron 1963-64-ben, majd Győrvár, Lenti. Plébános Szőce - Zalaháshegy 1969-1987, Táplánszentkereszt 1987-1989, Vasszentmihály – Felsőrönök - Rábafüzes 1989-1999 .Plébános Gasztony 1999. Nyugállományba vonul 2000. 2015.04.06. hunyt el. 2015.04.13.temették Szombathelyen a Jáki úti papi sírkertben.

Szabó János káplán 1964-1965

Született 1938.szept.16. Rum Psz.: 1964. Káplán Bérbaltaváron 1964-1965 majd Rábagyarmat, Kőszeg. Kisegítő lelkész 1969-1970 Gencsapáti. Káplán Szombathely. Plébános Hosszúpereszteg-Szemenye 1976.

Kovács Miklós káplán 1965

Született1935.11.14.Rábakovácsi Psz.: 1960. Káplán Lenti - Bérbaltavár 1965-1966 között. Lelkész Babosdöbréte 1966-1981, plébános Zalaháshegy 1966.

Gobcsa Andor 1968 domonkos kántor-hitoktató  +1968.02.16., tem.: 20.

Szerzetesi neve Atanáz. 1901-ben született a Bereg megyei Volóc faluban (Kárpátalja, ma Ukrajna), 1918-ban lépett a domonkos rendbe, újonc évét Szombathelyen töltötte.1919/20-tól Graz-ban tanult a rend főiskoláján, itt szentelték pappá 1925-ben. 1926/27-ben Sopronban kezdte meg szerzetesi pályáját, 1934-36-ban Vasváron, 1937-ben Budapesten tevékenykedett, majd hosszú ideig,1938-1948-ig a vasvári rendház tagja lett. 1948 végén került ismét Sopronba és itt működött egészen 1950-ig, a szerzetes rendek feloszlatásáig.

A sírja Vasváron a domonkos sírboltban (temetői Kálvária-kápolna).

(Kivonat Halász Attila szakdolgozatából)

Gobcsa Andor OP adminisztrátor (1950-1951) Gerendási plébánia Csorvás
1950 őszétől 1951. november 30-ig a domonkos rendi szerzetesnek kellett volna vezetnie a gerendási híveket. A Rákosi terror legsötétebb időszakában. Azonban erre képtelen volt. Feloszlatták a szerzetesrendjét, földönfutóvá tették. Különféle üldöztetéseknek volt kitéve. Érthető módon emiatt az idegei felmondták a szolgálatot. Nem tudott úrrá lenni a zilált állapotokon, nem tudott és nem is bírt változtatni. Itt szenvedett betegen és tehetetlenül. Minden feladat a tájékozatlan Paulcsik Mihály gondnokra maradt. Ő persze semmit nem tudott elintézni, csak azt, hogy Gobcsa és házvezetőnője éhen ne vesszen. Az új plébános érkezése után Gobcsa 1956 májusáig Gerendáson kántorkodott, majd Bélbaltavárra került hasonló beosztásba. Ott halt meg 1968-ban.

Jambrisch Ignác káplán 1946

Szül. Horvátzsidány 1917.02.02. p.sz. Szhely 1942.06.14. Zsin.v.: 1968 káplán 1942-43Vízlendván. Táb. lelkész 1944-45 Káplán 1946-50 Bérbaltavár, Muraszemenyén, Sárvárott. Lelkész Sárvár-Sáriban 1950-73, ugyanott c. esperes 1977. Tb. kanonok 1984-től.

Márfi Imre káplán 1968

1942.06.08. Pördeföldén született. Psz. 1965.06.20. Teológiát végzet 1966. Segédlelkész 1966-70 Szepetneken és Bérbaltaváron.1970 Gencsapáti plébános. 1981.06.21. hunyt el Szombathelyen.

Ódor Imre káplán 1970-1973

Született 1944.01.10.Oszkó Psz.: 1970. káplán Bérbaltavár 1970-1973, 1973 Vép, 1980 Kerkekutas - Kálócfa. 1973-198.Plébános Szepetneken - Rigyász - Esztergény1981-1992. Címzetes esperes 1984-től, 2000-től tiszteletbeli kanonok.

Honti Imre plébános 1973-1993

Született 1931.aug.15. Szombathely. Psz.: 1954. Káplán Szombathely – Páka – Sárvár - Rábahídvég 1954-1963. Plébános Rábahídvégen 1963-1973, majd 1973-93 között Bérbaltaváron. Plébános Vép1993-1999, majd Nárai-Pornóapáti.

Horváth István  plébános 1993-98

Született 1951.november 9. Rábapaty. Psz.: 1978. Káplán Nyőgér-Nova 1978-1982. Plébános Resznek – Egyházashetye - Vashosszúfalu. Plébános Bérbaltaváron 1993-1998 között. Plébános Rum-Sorkifalud  1998

Kiss Sándor plébános 1998

Csömödérben született 1942.01.01. Psz. 1971 Szombathely. Káplán Lenti 1971, Vasvár 1976-79 lelkész  Nagykutas1998-ban, Rigyác 1979-1988, plébános Csákánydoroszló -Gasztony 1988-1991, Gellénháza 1991-1998, Bérbaltavár  1998, majd  Sorokpolány 1998.

Farkas László  plébános 1998-2008

1962.áprilia 13.-án született Zalalövőn. Psz.: 1986-ban. Káplán Kőszegen Lentiben, plébános Tófejen – Vámoscsaládon - Nicken.  Missziós szolgálat (Isteni Ige Társaság) 1997-98. Majd  Bérbaltavár plébánosa 1998-2008 között.

Süle Márton  plébános  2008-12.

Született1975.január 16. Szombathely Psz. 1975. Plébános Bérbaltaváron 2008-2012. haláláig.

Déri Péter  plébános 2012

Született 1984.01.04. Zalaegerszegen.  Psz.:2008-ban Szombathelyen. Plébánosa Bérbaltavárnak 2012- 2020.

Huszár Balázs plébános Született Sárvár, 1975. július 18.Felszentelés: 2007. július 16.        Szolgálati helyek:  Káplán: 2007 - 2009 Szentgotthárd 2009 -2012 Vasvár
2012 – 2013 Szombathely Székesegyház, 2014 – 2020 Sárvár Szent László király Plébánia  Plébános: 2013-2014 - Salomvár,  2020- Csehimindszent

 

Martonicz Márton udvari káplán 1788-1799

Született Nyőgéren 1734. szept. 16-án Martonicz (sic!) György és Erzsébet (?) szülőktől. A teológiát Győrött hallgatta. Psz. 1763 novemberében. Káplán volt Rábakovácsiban, Tatlián László uraságnál 1 évig, Iváncon 4 évig és 8 hónapig, adm. Ikervárott 4 hónapig, káplán Szombathelyen (1770. ápr.-1771. dec.), karkáplán (1771. dec.-1772. márc.), pléb. Egyházashetyén 1772. márc. 6-tól 1788. márc. 1-ig. Ekkor lemondott javadalmáról. 1788. márc.-tól 1799-ig Baltavárott udvari káplán volt a Festetics grófok kastélyában, 1799-től kezdve Szombathelyen élt 1811. nov. 30-án beköv. haláláig. P. C. 1811. n. 768.

Kiss Emil Károly  udvari nevelő 1874-1932

Született Gyéren (Torontál vm.) 1846. jún. 18-án. A kegyes tanító rendbe öltözött 1862. szept. 1-én. Egyszerű fogadalmat tett 1865. jún. 5-én, ünnepélyeset 1870. ápr. 14-én. Psz. 1870. júl. 27-én. Tanár volt Nagybecskereken (1865-68), teológus (1868-70). Tanár Temesvárott (1870-71), Nagybecskereken (1871-73). A következő évre (1873-74) kijelölt állomáshelyét (Podolin) nem foglalta el, a rendfőnök visszahívó levelére nem válaszolt, amiért a rendfőnöki tanács 1874. okt. 22-én törölte a rendtagok sorából. A Thurn - Taxis hercegi család szolgálatában élt ezután mint titkár és nevelő. 1931. nov. 15-én felvétetett az egyházmegye nyugdíjas papjai sorába. 1932. nov. 24-én Baltavárott  hunyt el. Németül és franciául is beszélt. Képzett ember, jeles heraldikus volt.

Géczy Lajos dr. plébános

Géczy Lajos dr. 1899. augusztus 18-án született Hegyhátkisbérben Géczy Ignácz  kádármester negyedik gyermekeként. Édesanyja Rosunberg Mária tanítónő volt.  Középiskoláját Szombathelyen végezte. 1921-ben érettségizett, majd a Veszprémi Szeminárium kispapja. 1926. június 20-án szentelték  pappá Tapsonyban. Középiskolai  hitoktatói oklevelet szerzett 1927. szeptember 1-én Karádon.1928-ban zsinati vizsgát tett. 1929-től tábori lelkész Budapesten. 1933.09.01-től lelkész Győrben, majd 1934. szeptember 1-től hittanár a Jutasi Altisztképző Intézetnél. 1939. December 1-től  hadtest vezető lelkésze Kolozsvárott 1940. június 1-ig. Kánonjogi doktorrá avatták 1942.03.19.-én. Székesfehérvárott tábori alesperes-őrnagy lelkész 1942.májustól. 1944.IX.25. -től - 1945.X.6. hadsereg vezető lelkésze. 1946.I.1. a veszprémi Szent László plébánia kisegítő lelkésze. 1948- szeptemberétől  haláláig Badacsonytomajon volt plébános, illetve 1950-től kerületi esperes. 1933.I.1.-től szeptemberig a Kaposvári Katolikus Értesítő felelős szerkesztője .1969. február 4-én halt meg a Tapolcai kórházban, a Badacsonyi Szent Donát kápolnában nyugszik.

Horváth István szentszéki helynök elnöke (1912)

Született Baltavárott 1850. március 4-én H. János kovácsmester és László Róza szülőktől. Teol. tanulmányait a pesti közp. papneveldében végezte. Psz. 1874. aug. 12-én. Káplán volt Lendvavásárhelyen (1874-75). 1875-ben Szabó Imre püspök maga mellé vette mint szentszéki jegyzőt, a köv. évben püspöki titkárrá nevezte ki, 1877-ben pedig a szentszék ülnökévé. püspöki titkársága ideje alatt 1876-tól 1879-ig a szemináriumban a dogmatikát is tanította. 1883-ban az új püspök, Hidasy Kornél kinevezte Szombathely plébánosává (1884. jan. 1.-1902. jún. 18.) s egyben a ker. esperesévé és zsinati vizsgálóvá. 1890-ben a király a Sz. Istvánról elnevezett keői (Tiszakeői) c. prépostság címére nevezte ki; 1898-ban pedig a vaskoronarend lovagjává, 1902-ben a székesegyház kanonokjává: Pápóci perjellé nevezte ki I. Ferenc József. 1905-ben őrkanonokká, 1907-ben éneklőkanonokká lépett elő. 1907-ben István püspök ált. helynökévé, a középisk. hittanárokat vizsgáztató bizottság elnökévé és egyházm. fő tanfelügyelővé nevezte ki. István püspök halála után a székeskáptalan kápt. helynökké választotta. 1912-ben nagypréposttá nevezték ki. Mikes János gróf ált. helynökévé és a szentszék h. elnökévé nevezte ki. 1913-ban elnyerte a zaculmi c. püspökséget. 1917. aug. 11-én Szombathelyen halt meg.

Ipolyi Arnold, a pesti közp. szeminárium rektora, a későbbi nagynevű váradi püspök 1871-ben a köv. információt adta Horváth Istvánról: "Ingenii praeclaris dotibus cunctos socios si non superat, adaequuat; hinc etiam in studiis insignes fecit progressus . . . Si, quod sinceris suis moribus atque ad omnia parato animo omni cum jure sperare permittit, in humilitate, modestia, atque constantia pares a cin studiis progressus fecerit optimi clerici laudem merebitur." (P. L. k. i. 1871. júl.)

Körl. 1917. XIII. 4598. sz.: ,;H. I. zaculmi c. püspököt . . . elragadta tőlünk a halál. Élete ifjúságától fogva egybeforrott az egyházmegyével. Isten szép tehetséggel, kiváló szónoki képességgel és vonzó egyéni tulajdonságokkal áldotta meg őt s a gondviselés kegyelméből mindezt a legfontosabb állásokban érvényesíthette. Mint püspöki titkár már ifjú korában részt vett az egyházmegye kormányzatában s e téren szerzett gyakorlatát dicséretesen alkalmazta akkor, midőn káptalani és püspöki helynöki minőségben ismételten az egyházmegye vezető helyére került. Szombathelyi plébános korában közvetlen szeretetreméltósággal érintkezett híveivel. Társadalmi működésével nagy népszerűséget szerzett a világi hívők körében is. Legyen áldott emléke!" - Tóth i. m. 31. l. – Sz. E. T. II. 72, 116, 143, 246, 259, 282, 294, 328, 354. l.

vitéz Horváth József dr., kánonjog doktora

Született Baltaváron 1888. szept. 15-én H. József és Katona Zsófia szülőktől. Psz. 1912. júl. 7-én. Káplán volt Pörgölényben (1912. aug.-dec.), id. adm. u. o. (1913. jan.-ápr.), káplán Gyanafalván (1913-14). A világháborúban katonai szolgálatot teljesített s a köv. kitüntetéseket kapta: 1. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kardokkal, 2. a II. oszt. katonai érdemkeresztet kardokkal, 3. a Károly csapatkeresztet, 4. a II. oszt. vörös-keresztet. Leszerelés után káplán lett Kőszegen (1918. aug.-1919. febr.), adm. Királyfalván (1919. márc.-1921. nov.), ismét káplán s Kincs apát amerikai útja idején plébh. Kőszegen (1921. nov.-1922. ápr.). 1922-ben egyházmegyénkből a nagyváradiba lépett át s kurátor lett Nagyszénáson. 1925-ben a kánonjog doktorává avatták. U. a. évben a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe lépett át s káplán volt Isztiméren, Törökbálinton, helyi káplán és hitoktató a Baross Gábor-telepen, káplán Baracson Hitoktató Budakeszin. 1929. jún. 26-án vitézzé avatták. Elhunyt...... Németül is beszél. - Sz. E. T. II. 444. l.

Kiss József plébános

Született  Mikosszéplakon, 1891. ápr. 29-én K. József földműves és Huszár Teréz szülőktől. Psz. 1914. június 27-én. káplán volt Rábakethelyen (1914. aug. 1.-1915. szept. 15.), prefektus a kőszegi Kelcz - Adélffy árvaházban (1915. szept. 15.-1918. febr. 10.), mint ilyen ideigl. adminisztrálta a Tömördi plébániát (1916. ápr.-júl.), hitoktató volt a szombathelyi I. ker. elemi iskolában (1918. febr. 10.-okt. 1.), közben mint ilyen adminisztrálta a Rábagyarmati plébániát (1918. júl.-aug.), káplán volt Szombathelyen (1918. okt. 1.-1925. jún. 11.), Vasszécsenyben adm. (1925. jún. 11.-júl. 19.), pléb. u. o. 1925. júl. 19. óta. Vasszécsenyben Szívgárdát, Mária kongregációt, Gazdakört és Oltáregyletet alapított s vezet.  Azon kívül vezeti a Kat. Népszövetséget és a Rózsafüzér-társulatot. A Vasszécsenyi templomot kívül-belül renováltatta, a kórust megnagyobbíttatta, új harangokat, zárt gyóntatószéket, új padokat szerzett be, kultúrházat építtetett. Lipárton a már düledező templomot rendbe hozatta. Bárdoson új elemi iskolát szervezett.

(Forrás: Egyházmegyei Levéltár-Géfin Gy.könyve-Magyar Katolikus Lexikon-Bencés Lexikon-Szombathelyi Kalendárium)

 

A falu lakóinak megoszlása:

Lakói 1840-ben   303 r.k.,   3 ev.,   5 izr.    össz. 311;

Lakói: 1910-ben  1471 r.k., 15 ev.  20 izr., össz. 1506;  tanulók 229 fő

Lakói:1940:  1370 r.k.,  1 g.kel.,  13 ev.,  8 ref.,  18 izr.  össz. 1410;  tanuló 242 fő

Lakói:1944/45: malenkij robotra hurcoltak 17 ffit, 4 nőt

Lakói:1948: 1355 r.k., össz. 1365 (9 tanerős r.k. ált. isk.-ban 370 tanuló);

Lakói:1983: 870 r.k.;

Lakói:1990: össz. 714. **   

Lakói: 2011   rk 322  ref 4    ev 4   fel.nél. 22   2 más fel.   nem nyil. 188  összesen 544 fő

Lakói: 2014 rk 528    ref 9      ev 3      más fel. 2    nem nyil 36 összesen 578

(Forrás: Szakály Ferenc Bérbaltavár története c. könyve.)

MEN:121. - Schem. Sab. 1972:1985.:92. - Patay

 

Képek




« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar