Elérhetőségek
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület
9700 Szombathely,
Lev.cím Páfrány út 14. Székhely: Kölcsey F út 15.
Telefon: +36/30/979-5609
Mobil: +36/30/9795-609
info@berbaltavariak.hu
Nevezetességek
21. Bérbaltavár közigazgatási tisztségviselői - falu infrastruktúrája - Varga Viktória leírása a faluról

Bérbaltaváron a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak, névsora abc- sorrendben, a teljesség igénye nélkül:
(érdekességképpen álljon itt a régi tisztségek megnevezése: bíró, jegyző,(kör-segéd), írnok, kisbíró, mezőőr, éjjeliőr, bába, orvos, halottkém, húsvizsgáló.....)
Bakó Tibor - Balogh János - Bános Ferenc bíró - Biró Judit dr - Bodó Ernő bíró - Bodó István bíró - Bodó Gyula tanácselnök– Bodó Gyula – Csatár Miklós - Csabai József – Egyed János bíró - Egyed József - Gombos József –Gróf Linda - Horváth Ferenc – Humli Tamás – Iván Istvánné - Joó Imre – Kerényi Zoltán - Koller Kálmán – Kondics Gyuláné - Kósa István – László Miklós – Legli Sándor tanácselnök – Mazur Dénesné - Mészáros László p.mester - Molnár Józsefné - Németh Béla polgármester - Németh József – Németh Kálmán - Németh Károlyné - Novák Gyula – Novatius Vilmos –Pásti Károly biró - Pintér Vendel – Poskoláth Károly bíró - Smodics Imre – Soponyai Károly - Szabó Anikó – Szabó Lajos - Szabó István – Szuh István írnok - Szuh Kálmán jegyző - Takács Ernő - Toldi Gábor - Tóth Gábor jegyző – Tóth Tamás dr. - Tóth Zsuzsanna - Újvári Lajosné - Varga Ernő - Varga Viktória polgármester - Virágh Attila - Visi János dr. jegyző - Zrínyiné Németh Mária
TSZ elnökök
Borbás József ( Baltavár első elnöke) - Horváth Lajos - István Péter - Kiss Béla - Kocsis József - Kovács István - Miklós Gyula - Németh Károly - Pécsi Károly - Tóth János - Virág József (Kisbér első elnöke)
A falu infrastruktúrája:
Az 1920-as évektől volt a faluban orvos, gyógyszerész, bába asszony, állatorvos, plébános, káplán, kántor, tanító, rendőr, éjjeliőr, mezőőr... működött a közigazgatás választott vezetőkkel és alkalmazottakkal.
Volt a falunak: temploma(2), iskolája (3), orvosi rendelője, gyógyszertára, kultúrháza, klubterme, könyvtára, mozija(1928-tól volt filmvetítő), postája, (már 1881-től táviró működött), kézbesítője, vegyes boltja(2), italboltja(2), tejcsarnoka((2), szódagyára, kovácsműhelye, mészárszéke, péksége.....
1959.május 13.-a óta volt villany. /1945 után Bérbaltavár volt a 148. község az országban ahova bevezették a villanyt./
Dolgozott a faluban: fodrász(2),- borbély - szabó - pék - postamester - kézbesítő - fényképész - kádár - bognár - cipész(2) - hentes(2) - tejfelvásárló(2) -kerékpár javító - bádogos- villanyszerelő - festő - ács - kőműves - lakatos - műszerész - takács - tyúkász - méhész -"taxis" fuvaros - állatkereskedő - gyümölcs felvásárló (még hullott gyümölcs felvásárlás is) - cséplőgép tulajdonos - traktoros - asztalos - szatócs - kocsmáros - bérfűrészelő(gatteros) - terménydaráló, harangozó ...
asztalos: Gállos Gyula, Németh István, Szalai Ferenc, ács Czémán József, Koller István, Legli István, Mágel Rezső, Márkus Gyula, Molnár János, Simon László Takács István, Varga Ferenc, Varga István állattorvos Dr.Hoffmeiszter László Dr.Juhász László Dr.Király István Dr.Matyasovszky László Dr.Papp István Dr.Remport Miklós (Végzettség nélkül, de nagy tudással és még nagyobb állatszeretettel segített Légli Géza bácsi a gazdáknak az állatok meggyógyításában bába Németh Sándorné, Szakács Mihályné, Takács Anna bádogos Kovács István bérfűrészelő(gatteros) Kóbor Gyula, Szabó Zoltán biztosítási ügynök Horváth Dezső, bognár: Horváth Sámuel, Illés Gyula-Károly, Kukhey József, Máté József, Pintér László, borbély – fodrász : Bános István – Árpád, Novák Anikó, Virág Zsuzsanna cipész: Bakos József, Farkas József. Haragos János, Horváth István, Kamondi József, Kondics Lajos,László József, Nagy Lajos, Németh Sándor, Pintér János, Simon József, Szabó József, Szakács Lajos, Szakács Mihály, Szakály István, fényképész Balogh János cséplőgép tulajdonos: Árkus József, Balázs József Horváth Zsigmond, özv. Káró Gyuláné és özv. Kiss Ferencné, Kovács István, Kovács Lajos Rakos Károly, festő Borbás József földbirtokosok: Bodó Ernőné, Bodó István, Dóczi Lajos Egyed János, Grodvolt József, özv. Kancsal Mihály, özv. Káró Gyuláné,özv. Kázmér Jánosné, Kelemen Károly,Kiss László, Lolbert János,Németh Béla, Sabján László, Sándor Gyula, géplakatos: Mörk Dezső, Németh Jenő gyógyszerész Bangó Marianna Donnavel Olga Gyarmati László Győri József Küttel Dezső Lékai Tamásné Schöfer Aladárné, Schöfer Béla hentes Bodó Jenő, Farkas …(proletárban) Koch Jenő – Dezső, Mazur Dénes kádár: Géczi Ignác – Géza, Táncos Vilmos kerékpár műszerész Kiss Ferenc kereskedők: Árkus Józsefné, Bangóné Mörk Rozália, Fábián Jánosné, Feigelstock Lászlónak, Frisch Kálmán – Gusztáv, Gálos Lajos, Kiss Tibor, Kóbor Gyula, Kóbor Gyula, Koch György, Kovács Ilona, Nyári Dezső és felesége, Orbán Lajos, Sándor Árpád, Szakály Zoltán, kertész Bognár József, Cser József, Büki Ferenc kézbesítő Farkas Lajos kocsmárosok,vendéglősök Árkus Józsefné, Bialovszky Dezső, özv. Bialovszky Adolfné, Frisch Gusztáv – Kálmán, Humli Antal – ifjú Humli Antal, Kancsal Mihály, Koch Jenő kovács: özv.Kiss Ferencné (műhely), Kruczli József –János, Kruczler József, Mazur Géza, ifj. Géza, Mazur László, Dénes, könyvkötő Papp Ferenc kőműves: Jelenics Lajos, Jelenics Tibor, Mátyás József, Novák Gyula, Pintér Antal Sebestyén József, Vágó Kálmán, Vágó Károly méhész Németh István mozis Gosztonyi.. – Pintér Sándor órás Sándor Árpád orvos Dr.Kázmér János, Dr. Pompér Vilmos, Dr. Fábrics Zoltán Dr. Goda László Illyés Ernő fogorvos (1946) Dr. Kiss Judit Dr. László András Dr. Molnár Jenő Dr. Németh Anikó Dr. Pál Mária RitaDr. Péter László András Dr. Sipos Péter Dr. Vellmann László Óvónők - Dadák - kisegítő dolgozók Balogh Jánosné Balogh Mária Bíró Sándorné Bodó Erzsébet Csótár Zsuzsanna Dénes Katalin Dóczi Erzsébet Dremmel Lászlóné Gergely Amália László Erzsi Őr Imréné Mária Pálmai Melinda Rakos Lászlóné Tóth Tamásné Török Istvánné Zömbik Márta Zrínyiné Németh Mária Zugonits Gyöngyi Koller Tímea, pálinkafőző Koller István, Kemény Imre pék Nagy József, Nagy Gyula, postás Berger József szabó (férfi-női) Kancsal Angéla, Kóbor Gyuláné, Mátyás Gyuláné, Miklós Istvánné, Papp Józsefné, Schulcz Gyula -Schulcz Géza -ifj.Schulz Géza, Simon János, Simon Józsefné, szódatöltő Farkas Gyula szőlőbirtokos: Nyári Dezső, Rába László, Vízvári Sándor, Zierer Ernő örökösök takács Gábor Ferenc – József – Matil taxis Mörk Ernő termény darálós: Mörk Dezső, Csáki Károly tejcsarnokos Bényi Ida, Farkas József – Gyula, Ódor István, Poskolát Zoltán, vitéz Tóth Sándor, téglaégető Legli Gyula tyúkász Bényi Imre útkaparó: Kamondi József
(Forrás: BSZE gyűjtése)
Varga Viktória polgármestere volt a falunak 2002-2010. között röviden így foglalta össze a falu régi és későbbi életét:
Bérbaltavár községről
Nevét a Hegyhátkisbér és Baltavár települések 1935-ben való egyesítésekor kapta.
Tekintsük át, hogy mi is volt előtte a két településrészen:
Hegyhátkisbéren már az 1930-as népszámláláskor 852 lelket számláltak, akik a dombos, agyagos talajon gazdálkodtak Fő terményeik a gabona, a vetemény és a gyümölcs, / ezen belül is a szőlő /.
Vasútállomása a 6 km-re lévő Zalabér és a 12 km-re lévő Oszkó. A falu Árpád-kori , földesura: DURUG, aki fiu örökös nélkül halt meg, így a tetemes földbirtokot a BÍR gyerekek örökölték.
Az örökösök az 1300-as években XIV.Gergely Pápától kértek engedélyt falujukban — DURUG — templom építésére, amit a Pápa Mindenszentek tiszteletére Szent Jakab és Fülöp titulusára engedélyezett is. A templom a mai kisbéri temetőben állt 1923-ig. majd 1924-ben a jelenlegi helyére építették.
A törökök a falut XVI. Században földig lerombolták, és a lakosság az erdő és a hegy lábához beköltözött. A falut kisnemesek lakták, de mindenféle iparos is megtalálható volt.
- asztalos: Gállos Gyula
- baromfikereskedő: Nyári Dezső
- biztosítási ügynök:Horváth Dezső
- bognár: Kukhey József
- cipészek: Bakos József,Németh Sándor, Szakály István
- cséplőgéptulajdonos:Rakos Károly
-férfiszabók: Schulcz Géza és Simon János
- földbirtokosok:Bodó Ernőné, Bodó István, Egyed János, Grodvolt József, özv. Kázmér Jánosné stb.
- -fűszer és vegyeskereskedők: Frisch Gusztáv, Árkus Józsefné
- géplakatos: Mörk Dezső
-kocsmárosok,vendéglősök Árkus Józsefné, Frisch Gusztáv
- kádár: Géci Ignác
- kovács: Kruczler József
- marhakereskedő: Frisch Kálmán
-tojáskereskedő:Nyári Dezső
Iskolájában kántortanító Gosztonyi József, tanító:Horváth Dezső volt.A falunak már volt önálló Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Horvát Dezső tanító elnökletével.A Levente Egyesület elnöke dr. Kázmér János volt.
Baltavár:
Hozzátartozó települése volt még: Avasi-tanya és Margit-major.
Az 1930-as népszámlálási adatok szerint a falut 806 színmagyar római katolikus lakó lakta.
Hegyhátkisbérhez hasonlóan itt is a dombos, kavicsos agyagos talajon a falusiak gabonát, veteményt és gyümölcsféléket — főleg szőlőt termesztettek.
Vasutállomása is az oszkói és a zalabéri volt.
Közös körjegyzősége volt a két településnek, melynek körjegyzője: Toóth Gábor, segédjegyzője: Vissi János,irodatisztje: Szuh Kálmán volt. A község bírója: Sebestyén István volt.
A két településnek közös postája volt Berger József postamesterrel. Baltaváron Magyar Királyi csendőrség is volt.
A római katolikus egyházközség plébánosa: Zrinyi József volt. Az iskolásokat Dubravecz Vince kántortanító és Bagoly Kálmán tanító tanította.
Az egészségügyi ellátás biztosított volt Dr. Pompér Vilmos körorvos és Dr. Kázmér János fogorvos, valamint Schafer Aladár gyógyszerész személyében.
A falunak önálló Önkéntes Tűzoltó Egyesülete volt vitéz Tóth Sándor Parancsnok vezetésével.
A Levente Egyesület főoktatója Bagoly Kálmán volt.
A Polgári Lövész Egyletet Zrinyi József vezette.
1922-ben alakult az Iparosok Köre dr. Pompér körorvos és Schultz Gyula kezdeményezésével.
A Hitelszövetkezet baltavári fiókjának vezetője Zrinyi József volt. A Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnöke: Berger József, üzletvezető: Legli Gyula, aki később Téglaégető üzemet is léte sített.
Baltavárnak is szinte minden iparban is külön-külön iparosa volt.
- asztalos:Szalay Ferenc,
- ács: Czémán József, Mágel Rezső
- bádogos: Kovács István
- bognárok: Horváth Sámuel és Máté József
- borbély: Bános István
- cipész: Szakács Mihály, kinek a neje a községi szülésznő volt.
- cipész volt még Farkas József, Haragos János, Kamondi József,
- Simon József és Szakács Lajos is.
- Cséplőgéptulajdonos volt Horváth Zsigmond, özv. Káró
- Gyuláné és özv. Kiss Ferencné.
- Férfiszabó: Schultz Gyula volt.
földbirtokosok: özv. Káró Gyuláné,Kancsal Mihály, Kelemen Károly,Kiss László, Lolbert János,Sabján László, Sándor Gyula, és még sokan mások.
Szőlőbirtokos: Zierer Ernő örökösök
fűszer és vegyeskereskedése volt Feigelstock Lászlónak
- géplakatos: Németh Jenő volt hentes és mészáros Koch Jenő kocsmáros,vendéglős: Bialovszky Dezső, özv. Bialovszky Adolfné és Kancsal Mihály
- kovácsműhelye volt özv. Kiss Ferncnének és Mazur Dénesnek. Tejcsarnoktulajdonos: vitéz Tóth Sándor volt.
Amíg azonban eddig eljutott Baltavár, sok-sok viszontagságon ment keresztül.
Eredeti neve ugyanis MARTON, majd Martonfa lett.
A XVII. Századtól két néven is emlegették: Martonfa és Baltavár. A településnek megerősített castelluma volt / Martonfai Lacák /, később
Bakacs Sándor tulajdona lett./ kétszer is le kellett rombolni a várat, mert rablóvárnak használták /
Bakacs fiúörökös nélkül halt meg, és ekkor Mária Terézia a Tolnay Festetics József tábornoknak adományozta, aki a várat kastéllyá alakíttatta át az 1600-as években. Ebben az időben Baltavárnak 100 fős serege is volt.
Az 1700-as évek közepén építtették a Festeticsek Baltaváron a csodálatos barokk templomot, melynek Szent Miklós a védőszentje. A templom alatti kriptában nyugszik Herceg Thurun Taxis Miksa Egon és felesége, kiknek érckoporsójuk a mai napig is megtalálható. Ugyancsak a kriptában temették el a Tolnay Festetics család tagjait is, de feltételezések szerint az Ő koporsójukat a keszthelyi Festeticsek kriptájába szállították a templomból.
1880-ban a kastélyt Thurun Taxis herceg családja megvásárolta, akik azt angol stílusba átalakíttatták 25-30 holdas parkkal, aminek a falu volt a központja.
Az ifjú herceg azonban annyira eladósodott, hogy 1913-ban az uradalmat a kastéllyal együtt elárverezték.
A földet a vevő bank kiparcelláztatta, a kastélyt viszont földig rombolták, mert nem volt rá vevő.
A két település egyesítése után aztán Bérbaltavár lakói együtt dolgoztak falujukért, amit a mai napig is tesznek.
Sajnos a mai lakosság gondjai egyre kilátástalanabbak.
A termelőszövetkezetek és a környező üzemek bezárásával a munkanélküliség óriási emelkedést mutat.
A település jelenlegi létszáma csak 589 fő, ami sajnos csak csökkenő tendenciát mutat.
A fiatalok elköltöznek a faluból, hisz semmiféle munkalehetőség nincs.
A lakosság legnagyobb része nyugdíjas, vagy gyermek. Az aktív dolgozók csupán 25%-ra tehető.
A településen Kisebbségi Önkormányzat /Roma/ van. Az összlakosság számának 30%-a tartozik ide. Az ő gondjuk még fokozottabb az elhelyezkedés szempontjából az iskolázatlanságuk miatt.
A településre jellemző, hogy szép fekvése, tiszta levegője miatt a külföldiek sok üres lakást vásároltak.
Híres a falu borvidékéről, zamatos boráról.
A Hegyközség évente megrendezett borversenyén aranyérmes boraikkal kínálják a gazdák az odatévedő vendégeket.
1999-ban avatta a falu az Ősállatok parkját, hisz már az 1856-os Budapest — Grác közötti országút építésekor rátaláltak a 6,4-5 millió éve élt Ősállatok csonttelepére.E csontokból fellelhető darabokból tervezi a Baltaváriak a Szülőfalujukért Egyesület egy állandó kiállítás megnyitását melyre az idei évben pályázatot adott be az egyesület.
A településen jelenleg szennyvíz, vezetékes gáz még nincs, mivel az Önkormányzat anyagi helyzete nem bírja el.
Alsótagozatos iskolában 18 tanulóval 2 fő pedagógus van. Az óvodában 26 gyermekkel 2 óvónő,1 dajka és 2 fizikai dolgozó van. Egészségügyben Önkormányzati és Vállalkozó orvos, valamint védőnő van, de gyógyszertárunk nincs.
2 ÁFÉSZ által, 1 vállalkozó által üzemeltett vegyesbolt és 1 vállalkozó vendéglős van.
A településen jellemzők a mezőgazdasági vállalkozók.
Tisztelettel: Varga Viktória polgármester
Önkormányzat neve: BÉRBALTAVÁR
Lakosság adatok 2004. január 1-jei állapot szerint
Állandó lakosság: 589 fő
Ebből:
- 0-2 éves: 21 fő
- 3-5 éves: 26 fő
- 6-13 éves: 60 fő
- 14 éves: 11 fő
- 15 éves: 8 fő
- 16 éves: 14 fő
- 17 éves: 7 fő
- 18-54 éves: 303 fő
- 55-59 éves: 17 fő
- 60-69 éves: 48 fő
- 70-79 éves: 49 fő
- 80 éves, és felette: 25 fő
- Inaktív (0-17 éves, 60 éves és felette) férfi lakosság: 124 fő
- Inaktív (0-17 éves, 60 éves és felette) női lakosság: 145 fő
- Inaktív lakosság összesen: 269 fő
- 20-30 év közötti: 102 fő
- Érvényes lakóhellyel nem rendelkezik: 2 fő
Adatok a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal személyiadat és lakcímnyilvántartása alapján.
A teljes állandó lakosság állományában a magyar állampolgárok, a bevándorlási engedéllyel itt élő és a menekültként elismert külföldi állampolgárok, illetve hontalan személyek szerepelnek a bejelentett lakóhelyüknek, vagy annak hiányáben érvényes tartózkodási helyüknek megfelelő önkormányzat sorában. Egy-egy önkormányzat sorában szerepelnek továbbá az érvényes lakóhellyel nem rendelkezők is, az utolsó ismert címük alapján. Ezek számát az egyes korcsoportok is tartalmazzák.
« Vissza az előző oldalra!