Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609
info@berbaltavariak.hu






Nevezetességek

22. Bérbaltavár társadalmi életének szervezetei

 

Tűzoltó Egyesület, 1800-as évektől mind a két falurészben

Baltavár és Vidéke Társaskör  (Casinó),  1899

Baltavár és Vidéke Hitelszövetkezet, 1912

Baltavár és Vidéke Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőzde Egyesület, 1919

Baltavár és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, 1920

Levente Egyesületek mind a két falurészben, 1921

Polgári Lövész Egyesület, 1928

Baltavár és Vidéke Tejszövetkezet, 1940

Vas megye Gazdasági Egyesület Baltavár Községi Fiókegyesület,  1943

Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, 1946

Vöröskereszt

 

Termelőszövetkezet Hunyadi-Győzelem néven, majd az egyesülés után csak Hunyadi néven működött.

 

Pártok:

- Független Kisgazdapárt

- Szociáldemokrata Párt

- Magyar Kommunista Párt - MSZMP

- Magyar Demokrata Párt

- Kommunista Ifjúsági Szövetség

- Úttörőszövetség

- Hazafias Népfront  (Nőbizottság)

 

Néhány szervezet élete:

 A KALOT Bérbaltaváron

Keveseknek mond ez a név ma valamit: KALOT. Mit jelent ez a mozaikszó? KALOT = Katolikus Agrárifjúsági  Legényegylet Országos Testülete.

Célja: felemelni, összefogni a vidéki paraszt fiatalság tömegeit. Jelszavaik vol­tak: Műveltebb falut! Életerős népet! Magyarabb magyart! Mivel vallási jelleggel jött létre, jelszavai között ilyen is található: Krisztusibb embert!

A szervezetnek a létrehozója: Kerkai Jenő, aki Kerekújfaluban született (Zalamegye), édesapja molnár volt, de Zalaegerszegen nevelkedett. Ismerte a falu, vá­ros mindennapi életét, gondját. Sok küzdelem után sikerült megteremteni az 1930-as évek végén a KALOT-ot. Áldásos tevékenységet fejtett ki. Önálló újságot adtak ki a parasztfiataloknak, színdarabokkal látták el a falvakat, ismeretterjesztő előadá­sokat tartottak stb. Rövid idő múlva meghatározó szervező erejévé vált a falvak kulturális életének. Még a háborús évek alatt is eredményesen működött, ezt nem nézték jó szemmel a XX. század diktatúrái: működését a nyilas hatalom betiltotta, de ez várt rá 1946 nyarán is. Mind a két hatalom a szervezőt letartóztatással „ju­talmazta", majd az utóbbi többször is (1949, 1957) börtönbe záratta, ahonnan csak 1959-ben szabadult. 1970 őszén a halál biztosította életcélját: „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet, s hazát tekintem... Vigasztaló tudat, hogy odaát is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát."

Az előbbi célok szolgálatának érdekében jött létre a katolikus egyházhoz köthető egylet hivatalosan 1942. június 30-án Bérbaltaváron is. Az egylet vezérkara:

  • egyházi elnök: Zrínyi József plébános
  • helyettese: Czitkovics Sándor
  • világi elnök: Horváth Dezső
  • ifjúsági elnök: Bakos Jenő
  • titkár: Bános Árpád

 - jegyző: Koller Gyula

 - pénztáros: Humli Antal

 - gondnok: Illés Sándor

  • háznagy: Szabó Sándor
  • pénzügyi ellenőr: Benkő József, Gáspár Ferenc
  • Választmányi tagok: Kelemen József, Legli István, Simon Jenő, Pécsi István,    Bújtó József
  • Szárny. bizottság: Koller István, Kiss Gyula, Kondics Antal, Kocsis Pál, Simon Dezső

Alapító tagok száma: 15 fő, rendes tag: 21 fő

 

Levente Egyesületek

A trianoni békediktátum megszabta a legyőzött országok katonai erőnlétét: lét­szám, technika, felszereltség stb. terén. Ezeket próbálta kijátszani a hatalom, hogy min­den településen „létrehozatta" a Levente Egyesületek Szervezetét.  A Levente Egyesület mind a két faluban: Hegyhátkisbéren és Baltaváron is megalakult. Az 1921. évi 53. tc. végrehajtását a 900/1924. sz. VKM utasítás írta elő a katonai szolgálatot megelőző kö­telező levente foglalkozást 12-21 év között. A középiskolásoknak is kötelező volt.

A Levente Egyesületek feloszlatását 1940. I. 31-én mondták ki. Okai: 1939.II.tc. átszervezést rendelt el a m. kir. Honvédelmi Minisztérium. De levente fog­lalkozás volt továbbra is 1945 márciusáig, a front közeledtéig. Nyugatra is vittek ki leventéket több faluból 1945 februárjában és márciusában. 1945-ben miniszter­elnöki rendelet tiltotta be az összes fasiszta szervezetet.

 

A Baltavári Körjegyzőség Lövész Egyesület

A működési területe: Baltavár, Hegyhátkisbér, Nagytilaj és Mikosszéplak. Székhelye: Baltavár. Az alakuláson 35 fő/tag vett részt.
Névjegyzék a „Baltavár Körjegyzőség" Polgári Lövész Egyesület tisztikaráról:

Elnök: Zrínyi József plébános,
Baltavár Üv. elnök: Horváth Dezső tanító,
Hegyhátkisbér Üv.elnök: Dr. Pompér Vilmos orvos,
Baltavár Alelnök: Dr. Kázmér János orvos,
Hegyhátkisbér Alelnök: Scháfer Aladár gyógyszerész,
Főtitkár: Tóth Gábor körjegyző, Baltavár
Titkár: Horváth Ernő fldm., Mikosszéplak
Pénztáros: Dubravec Vince tanító, Baltavár
Ellenőr: Nagy János tanító, Mikosszéplak
Háznagy: Visi János jegyző, Baltavár
Orvos: Dr. Pompér Vilmos orvos, Baltavár, Dr. Kázmér János orvos, Hegyhátkisbér
Ügyész: Dr. Bányai Mihály ügyvéd, Vasvár
Választmány: Szuh Kálmán jegyző írnok, Baltavár
Tóth Sándor tejkezelő,   Baltavár Rakos Antal fldm.,   Hegyhátkisbér Németh Sándor cipész,Hegyhátkisbér     Baranyai Károly tanító, Nagytilaj    Romai József fldm., Nagytilaj Nagy János fldm., Mikosszéplak       Kiss Imre tanító, Mikosszéplak
Választmányi Póttag: Simon Vilmos fldm. Baltavár - Géczi Géza kádár, Hegyhátkisbér - Varga István fldm., Mikosszéplak - Sulok István fldm., Nagytilaj
Számvizsgálók: Gosztonyi József tanító, Hegyhátkisbér - Schulz Géza szabó, Hegyhátkisbér Baltavár, 1930. április hó 27.Zrínyi József, elnök
Ekkor fordult elő — biztos politikai okok miatt - először, hogy zsidó vallású nem szerepelt a vezetőségben.

 

Tűzoltó Egyesület

A tűzoltóság — előírásnak megfelelően — minden faluban működött. Így volt ez Baltaváron, Kisbéren is — mind a két falurészben már az 1800-as években ala­kult tűzoltóság. (Ez volt az egyetlen olyan civil szervezet, amelyet az 1950-es években sem szüntettek, tiltottak be!)

A tűzoltóság feladata sokrétű volt, szinte a régi faluk élete nélkülük elképzelhe­tetlen volt. A három területet, amely feladatuk középpontjában állt a következő:
Első és legfontosabb feladatuk a tűzoltás (annak megelőzése), a feladatuk ellátása érdekében nagyon sokat gyakorlatoztak. (A házak zsúppal fedettek vol­tak, az udvaron szalmakazlak álltak, a pajtákban széna... sok volt a gyúlékony anyag! Sokszor volt tűz, néha a fél falu leégett!)
Kötelező és megtisztelő feladatuk volt, hogy a temetés alkalmával a végtisztes­ség méltó legyen az elhunythoz és annak családjához — az egész faluközösséghez! Ők ásták meg a sírt, a halott sírba helyezése is az ő feladatuk. A szertartás ünnepélyessé­gét biztosította, hogy ilyen alkalommal az"ünnepi egyenruha kötelező volt. (Kár, hogy a felszerelésüket a háborús évek (ruházat, bőrsisak, stb.) „felemésztették"...)
Ők szervezték, rendezték a faluban a bálokat, szüreti felvonulásokat, s ezek bevétele az egyesület pénztárát gazdagította. (Rendezvényeiket az egész falu tá­mogatta, a fiataloknak megtiszteltetés volt, ha soraikba léphettek...!) Baltaváron, Kisbéren a színdarabok betanítását az egyéb szervezetek, a tanítók végezték!

Mind a két falurésznek külön-külön szervezete, tűzoltószertára, felszerelé­se volt az egyesülésig. Az alapszabályt — központi utasításra — az idők folyamán többször módosítani kellett. Az 1925. évi baltavári alapszabály-módosítás jegy­zőkönyvéből ismert, hogy Dr. Pompér Vilmos az elnök, Nagy Gyula a parancs­nok, Tóth György a jegyző, a körzeti főparancsnok Horváth Dezső tanító, a tes­tület 23 főből állt.
Nagy gondot fordítottak arra, hogy a felszerelésük korszerű legyen. A köz­ségi bírói ládából előkerült iratokból tudjuk, hogy Baltavár 1900-ban Seltenhofer Frigyes soproni gyárából vásárolt „egy 3 számú tűzoltó szekérfecskendő-t" tarto­zékkal együtt, mely 830 forintba került. A cég a régi fecskendőt 50 forintért visszavette. A fecskendő árát részletekben törlesztették.

A tűzoltó egyesületek adtak magukra, de a falu is megbecsülte őket. Ennek bizonyítéka, hogy a jubileumi évfordulókat méltón megünnepelték. Ebből az al­kalomból készült a fenti felvétel is az 1960-as években.

(Forrás:Szakály Ferenc könyve - BSZE gyűjtése)

Képek




« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar