Elérhetőségek
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület
9700 Szombathely,
Lev.cím Páfrány út 14. Székhely: Kölcsey F út 15.
Telefon: +36/30/979-5609
Mobil: +36/30/9795-609
info@berbaltavariak.hu
Nevezetességek
22. Bérbaltavár társadalmi életének szervezetei
Tűzoltó Egyesület, 1800-as évektől mind a két falurészben
Baltavár és Vidéke Társaskör (Casinó), 1899
Baltavár és Vidéke Hitelszövetkezet, 1912
Baltavár és Vidéke Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőzde Egyesület, 1919
Baltavár és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, 1920
Levente Egyesületek mind a két falurészben, 1921
Polgári Lövész Egyesület, 1928
Baltavár és Vidéke Tejszövetkezet, 1940
Vas megye Gazdasági Egyesület Baltavár Községi Fiókegyesület, 1943
Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, 1946
Vöröskereszt
Termelőszövetkezet Hunyadi-Győzelem néven, majd az egyesülés után csak Hunyadi néven működött.
Pártok:
- Független Kisgazdapárt
- Szociáldemokrata Párt
- Magyar Kommunista Párt - MSZMP
- Magyar Demokrata Párt
- Kommunista Ifjúsági Szövetség
- Úttörőszövetség
- Hazafias Népfront (Nőbizottság)
Néhány szervezet élete:
A KALOT Bérbaltaváron
Keveseknek mond ez a név ma valamit: KALOT. Mit jelent ez a mozaikszó? KALOT = Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Testülete.
Célja: felemelni, összefogni a vidéki paraszt fiatalság tömegeit. Jelszavaik voltak: Műveltebb falut! Életerős népet! Magyarabb magyart! Mivel vallási jelleggel jött létre, jelszavai között ilyen is található: Krisztusibb embert!
A szervezetnek a létrehozója: Kerkai Jenő, aki Kerekújfaluban született (Zalamegye), édesapja molnár volt, de Zalaegerszegen nevelkedett. Ismerte a falu, város mindennapi életét, gondját. Sok küzdelem után sikerült megteremteni az 1930-as évek végén a KALOT-ot. Áldásos tevékenységet fejtett ki. Önálló újságot adtak ki a parasztfiataloknak, színdarabokkal látták el a falvakat, ismeretterjesztő előadásokat tartottak stb. Rövid idő múlva meghatározó szervező erejévé vált a falvak kulturális életének. Még a háborús évek alatt is eredményesen működött, ezt nem nézték jó szemmel a XX. század diktatúrái: működését a nyilas hatalom betiltotta, de ez várt rá 1946 nyarán is. Mind a két hatalom a szervezőt letartóztatással „jutalmazta", majd az utóbbi többször is (1949, 1957) börtönbe záratta, ahonnan csak 1959-ben szabadult. 1970 őszén a halál biztosította életcélját: „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet, s hazát tekintem... Vigasztaló tudat, hogy odaát is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát."
Az előbbi célok szolgálatának érdekében jött létre a katolikus egyházhoz köthető egylet hivatalosan 1942. június 30-án Bérbaltaváron is. Az egylet vezérkara:
- egyházi elnök: Zrínyi József plébános
- helyettese: Czitkovics Sándor
- világi elnök: Horváth Dezső
- ifjúsági elnök: Bakos Jenő
- titkár: Bános Árpád
- jegyző: Koller Gyula
- pénztáros: Humli Antal
- gondnok: Illés Sándor
- háznagy: Szabó Sándor
- pénzügyi ellenőr: Benkő József, Gáspár Ferenc
- Választmányi tagok: Kelemen József, Legli István, Simon Jenő, Pécsi István, Bújtó József
- Szárny. bizottság: Koller István, Kiss Gyula, Kondics Antal, Kocsis Pál, Simon Dezső
Alapító tagok száma: 15 fő, rendes tag: 21 fő
Levente Egyesületek
A trianoni békediktátum megszabta a legyőzött országok katonai erőnlétét: létszám, technika, felszereltség stb. terén. Ezeket próbálta kijátszani a hatalom, hogy minden településen „létrehozatta" a Levente Egyesületek Szervezetét. A Levente Egyesület mind a két faluban: Hegyhátkisbéren és Baltaváron is megalakult. Az 1921. évi 53. tc. végrehajtását a 900/1924. sz. VKM utasítás írta elő a katonai szolgálatot megelőző kötelező levente foglalkozást 12-21 év között. A középiskolásoknak is kötelező volt.
A Levente Egyesületek feloszlatását 1940. I. 31-én mondták ki. Okai: 1939.II.tc. átszervezést rendelt el a m. kir. Honvédelmi Minisztérium. De levente foglalkozás volt továbbra is 1945 márciusáig, a front közeledtéig. Nyugatra is vittek ki leventéket több faluból 1945 februárjában és márciusában. 1945-ben miniszterelnöki rendelet tiltotta be az összes fasiszta szervezetet.
A Baltavári Körjegyzőség Lövész Egyesület
A működési területe: Baltavár, Hegyhátkisbér, Nagytilaj és Mikosszéplak. Székhelye: Baltavár. Az alakuláson 35 fő/tag vett részt.
Névjegyzék a „Baltavár Körjegyzőség" Polgári Lövész Egyesület tisztikaráról:
Elnök: Zrínyi József plébános,
Baltavár Üv. elnök: Horváth Dezső tanító,
Hegyhátkisbér Üv.elnök: Dr. Pompér Vilmos orvos,
Baltavár Alelnök: Dr. Kázmér János orvos,
Hegyhátkisbér Alelnök: Scháfer Aladár gyógyszerész,
Főtitkár: Tóth Gábor körjegyző, Baltavár
Titkár: Horváth Ernő fldm., Mikosszéplak
Pénztáros: Dubravec Vince tanító, Baltavár
Ellenőr: Nagy János tanító, Mikosszéplak
Háznagy: Visi János jegyző, Baltavár
Orvos: Dr. Pompér Vilmos orvos, Baltavár, Dr. Kázmér János orvos, Hegyhátkisbér
Ügyész: Dr. Bányai Mihály ügyvéd, Vasvár
Választmány: Szuh Kálmán jegyző írnok, Baltavár
Tóth Sándor tejkezelő, Baltavár Rakos Antal fldm., Hegyhátkisbér Németh Sándor cipész,Hegyhátkisbér Baranyai Károly tanító, Nagytilaj Romai József fldm., Nagytilaj Nagy János fldm., Mikosszéplak Kiss Imre tanító, Mikosszéplak
Választmányi Póttag: Simon Vilmos fldm. Baltavár - Géczi Géza kádár, Hegyhátkisbér - Varga István fldm., Mikosszéplak - Sulok István fldm., Nagytilaj
Számvizsgálók: Gosztonyi József tanító, Hegyhátkisbér - Schulz Géza szabó, Hegyhátkisbér Baltavár, 1930. április hó 27.Zrínyi József, elnök
Ekkor fordult elő — biztos politikai okok miatt - először, hogy zsidó vallású nem szerepelt a vezetőségben.
Tűzoltó Egyesület
A tűzoltóság — előírásnak megfelelően — minden faluban működött. Így volt ez Baltaváron, Kisbéren is — mind a két falurészben már az 1800-as években alakult tűzoltóság. (Ez volt az egyetlen olyan civil szervezet, amelyet az 1950-es években sem szüntettek, tiltottak be!)
A tűzoltóság feladata sokrétű volt, szinte a régi faluk élete nélkülük elképzelhetetlen volt. A három területet, amely feladatuk középpontjában állt a következő:
Első és legfontosabb feladatuk a tűzoltás (annak megelőzése), a feladatuk ellátása érdekében nagyon sokat gyakorlatoztak. (A házak zsúppal fedettek voltak, az udvaron szalmakazlak álltak, a pajtákban széna... sok volt a gyúlékony anyag! Sokszor volt tűz, néha a fél falu leégett!)
Kötelező és megtisztelő feladatuk volt, hogy a temetés alkalmával a végtisztesség méltó legyen az elhunythoz és annak családjához — az egész faluközösséghez! Ők ásták meg a sírt, a halott sírba helyezése is az ő feladatuk. A szertartás ünnepélyességét biztosította, hogy ilyen alkalommal az"ünnepi egyenruha kötelező volt. (Kár, hogy a felszerelésüket a háborús évek (ruházat, bőrsisak, stb.) „felemésztették"...)
Ők szervezték, rendezték a faluban a bálokat, szüreti felvonulásokat, s ezek bevétele az egyesület pénztárát gazdagította. (Rendezvényeiket az egész falu támogatta, a fiataloknak megtiszteltetés volt, ha soraikba léphettek...!) Baltaváron, Kisbéren a színdarabok betanítását az egyéb szervezetek, a tanítók végezték!
Mind a két falurésznek külön-külön szervezete, tűzoltószertára, felszerelése volt az egyesülésig. Az alapszabályt — központi utasításra — az idők folyamán többször módosítani kellett. Az 1925. évi baltavári alapszabály-módosítás jegyzőkönyvéből ismert, hogy Dr. Pompér Vilmos az elnök, Nagy Gyula a parancsnok, Tóth György a jegyző, a körzeti főparancsnok Horváth Dezső tanító, a testület 23 főből állt.
Nagy gondot fordítottak arra, hogy a felszerelésük korszerű legyen. A községi bírói ládából előkerült iratokból tudjuk, hogy Baltavár 1900-ban Seltenhofer Frigyes soproni gyárából vásárolt „egy 3 számú tűzoltó szekérfecskendő-t" tartozékkal együtt, mely 830 forintba került. A cég a régi fecskendőt 50 forintért visszavette. A fecskendő árát részletekben törlesztették.
A tűzoltó egyesületek adtak magukra, de a falu is megbecsülte őket. Ennek bizonyítéka, hogy a jubileumi évfordulókat méltón megünnepelték. Ebből az alkalomból készült a fenti felvétel is az 1960-as években.
(Forrás:Szakály Ferenc könyve - BSZE gyűjtése)
« Vissza az előző oldalra!