Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609
info@berbaltavariak.hu






Nevezetességek

27. Főúri Családok Baltaváron - Hegyhátkisbérben

Baltavár alias Martonfa urai

Az első ismert földesura Morton volt, róla kapta a falu is a nevét. Rövid ide­ig a Gersei Pethők is birtokolták a vasvári gazdaság részeként. Majd Martonffal Way Gergely, Bálint Ferenc neve bukkan fel az iratokban.

Nagy szerep jutott a falu életében a Laczák - Martonfalvi Laczák családjá­nak, akik ajándékozás útján kerültek a faluba. Tőlük rövid időre Bánffyaké lett, majd 1530-ban ajándékként Bakacs Sándor kapta meg tőlük a falut. A Bakacs csa­lád 1734-ben fiú ágon kihalt. Az utolsó Bakacs Lukács nevű volt...

Rövid időre Kerszenics János lett az új földbirtokos. Az 1700-as évek köze­pétől 1800-as évek végéig a Tolnai Festeticsek lettek a falu birtokosa

Hegyhátkisbér életében jelentős szerepet töltöttek be az alábbi főúri családok:

Az első ismert földesúr Durug Dorog volt, a falu is róla kapta a nevét. Mag­va szakadtán őt követték a Byr Bér testvérek. Dorog falut a törökök elpusztították, s az új falvak nevüket az új földesúrtól kapták (Alsóbér, Hegyesbér, Töttösbér, majd Kisbér és Hegyhátkisbér lett a neve). Az ő nevükhöz fűződik az 1374-es templom építés. Még kisebb birtokosok voltak a későbbiekben: özv. Sennye Clára Cristina, Horváth Pál, Gróf Saparin, Lengyel János. Majd megjelennek az 1700-as években a falu életében a Festetics család tag­jai.

A későbbiekben jelentősebb főúri család nem rendelkezik itt birtokkal, az ő szerepüket a kisnemesek veszik át! (Nemes Kisbérként emlegették — jogosan)

Bakacs család

A család Szentgyörgyből származik. A Szent György-völgyi Bakacs családnak Dunántúl a hazá­ja. Bakacs Sándor 1525-ben Somogy megyében nyert királyi donácziót (adományt).

A mohácsi (1526) ütközetben a lovát Bánffy Jánosnak adta, hogy el tudjon menekülni. Ő fog­ságba esett, de Bánffy János kiváltotta, és hálából Baltavárral jutalmazta meg. 1532-ben János király címeit adományozott neki, unokája: Sándor, keszt­helyi főkapitány (és Baltavár ura) 1622-ben címer­bővítést kapott, melyben a mohácsi jelenet is meg van örökítve. (39)

Tolnai Festeticsek

Mária Terézia királynő 1746. VI. 1-jén adományként Martonfát alias Baltavárt Festetics Józsefnek adományozta Kistilajjal, Pothy pusztával együtt. (Később Kisbér­ben is vásárolt birtokot.) 1773: Festetics Gabriella a zalabéri Horváthok söjtöri bir­tokát baltavárira cserélte. Ide költözött a Horváth család Zalabérről: Zalabéri Hor­váth Eduárd és Eduárdné. Birtokosok voltak még a faluban: (1781) Festetics Pál és Kristóf, (1784) Festetics Katalin, (1836) Festetics Benno és a család leszármazottai... Az egész uradalmat 1872-ben Stern Lipót bécsi bankár vásárolta meg tőlük.

A későbbi hercegi család vagyonát megalapozó Festetics Pálnak, és második feleségének, Fitter Erzsébetnek a fia.

Új fejezet kezdődik 1888-ban, mert az uradalmat Herczeg Thurn und Taxis Egon vásárolta meg, a család birtokolja a falut 1910-11-ig, ekkor minden „dobra" került! Az uraságok végleg eltűntek a falu életéből.

Festetics család

A család ősi nemesi címere: A pajzs kék me­zejében egy koronán hátulsó lábaikon szemközt ál­ló két oroszlán, első jobb lábaikban kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján egy lábában golyót tartó daru áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A grófi diplomában e címer bő­vülést nyert: ugyanis a pajzs fölé helyezett grófi ko­ronán három sisak áll, a jobboldalinak koronájából egy vörös zászlónyél, egy kard, egy arannyal szegélyezett zöld zászló hold és csillaggal, és egy vörös, egy kék zászló nyúlik föl. A középső sisak koronájából balra nézve egy arany sörényű egyszarvú nől ki. A pajzst telamonok gya­nánt két vadember tartja, egyik kezével mindenik egy nagy botra támaszkodik.

A Festeticsek a Tolnai előnevet 1746-ban kapták, mert az övék volt Tolna mezőváros, melyet házasság révén I. Pál felesége (Bornemissza Erzsébet) örökölt. A család emelkedését jól érzékeltetik a rangemelések is: Magyar grófi rang (Bécs, 1766); Birodalmi grófi rang (Bécs, 1857); Magyar hercegi rang (Lainz, 1911).

A népes Festetics család azon tagjai, akik job­ban kötődtek Baltavárhoz, a következők:

Tolnai Festetics József, szül. Ság, 1691. márci­us 19. meghalt Keszthely, 1757. május 4. Temették: Baltavár (Bérbaltavár). Felesége Szentgyörgyi Hor­váth Erzsébet, meghalt 1744. (H. József Vas várme­gyei alispán lánya). Törzscímer.• pajzs kék udvará­ban kettősfarkú arany oroszlán, első jobb lábával kivont pallost tartva. Sisakdísz: vörösmezű férfikar Horváth, Szent-Györgyi címer kivont kardot tart.

Gróf Festetics József vezérőrnagy lovassági tábornok : Festetics György és Festetics Julianna nagyapjának, Festetics Kristófnak a bátyja, Balogh Ádám kuruc brigadérosnak pedig a sógora volt.

1719-ben feleségül vette szentgyörgyi Horváth Erzsébetet, akitól három gyermeke született Pál, Viktória és Károly. 1741-ben az ellenségei által megtámadott Mária Terézia nevezte ki a porosz király ellen harcoló Lotaringiai Károly herceg mellé fővezér helyettesnek. Ezt a kitüntetést meg is érdemelte. Beraunál az ütközet elfogadására kényszerítette a többségben levő poroszokat és megverte őket; Prága bevételénél a város keleti részét ostromolta. 1744-ben horvát gyalogságból, székely határőrvidéki katonaságból és két huszárezredből álló, alig 6000 főnyi csapatával Felső-Sziléziában tartott téli szállást. Ezt egészen váratlanul ott hagyta és Esterházy, Erdődy, Draskovich és Kálnoky tábornokokkal egyesülve, Kozelnél megtámadta a poroszokat és ostrommal bevette a várat. Ezért Mária Terézia őt egy saját kezüleg írt levélben megdicsérte. 1749-ben grófi címet kapott.

1742-ben vásárolta meg a tolnai uradalmat Apponyi Lázártól 32 000 forintért. Festetics Pál 1757-ben vette át a birtokot atyjától. A tolnai uradalom (Tolna, Kakasd, Belac, Kokovics, Kés) 100 évig volt a család kezén.A bérbaltavári templom kriptájában van eltemetve.

Tolnai Festetics János (1776-1815), felesége Zalabéri Horváth Franciska (1777-1814), temették: Baltavár. Fiúk: Tolnai Festetics Ernő (1800-1851), felesége báró Kotz von Dobr Janka Temették: Baltavár.

Tolnai gróf Festetics Pál (Baltavár, 1725. november 11. – 1782. szeptember 10.) királyi tanácsos, Baranya vármegye főispánja, Felesége báró Stillfried und Rathenitz Kajetana (1735-1819)

Tolnai fróf Festetics József és szentgyörgyi Horváth Erzsébet elsőszülött fiúgyermeke. Baltaváron született 1725-ben és ott is temették el 1782-ben.

Bécsben tanult, s egy ideig a bécsi kormányszéknél dolgozott. Később elsőrendű gazdasági tekintélyként a Magyar Királyi Kamara alelnöke lett. Ebben a pozíciójában Mária Terézia kegyeit elnyerte, s így egyik legbizalmasabb tanácsosa lett. A királynővel sűrű levelezést folytatott az országgyűlés kérdéseiben. Ezt a levelezést a keszthelyi levéltár őrzi. 1766-ban grófi rangot nyert, és a család részére megszerezte a Tolnai előnevet, 1777-től baranyai főispán.

1757-ben vette át a tolnai birtokot atyjától. A tolnai uradalom (Tolna, Kakasd, Belac, Kokovics, Kés) 100 évig volt a család kezén. Feleségével többnyire Baltaváron tartózkodott. Tolnára inkább csak látogatóba jött. Egy ilyen látogatás alkalmával, 1765. június 6-án, Úrnapján égett le a mai templom elődje, a Kapuváry-féle templom. Ekkor a kegyúr kezdeményezésére és felajánlása alapján indult meg az építkezés még ugyanabban az évben.

Feleségétől, Kajetana von Stillfried und Rathenitz-től hét gyermeke született; József (1758–1854), Konstantina Mária Anna (1761-1826), Aloisia (1765-1813), Péter (1768-1803), Mária (1770-1828), János Nepomuk József Albert (1776-1815) és Julianna (1778-?)

(A bérbaltavári Szent Miklós templom alatt lévő — kiépített — kriptában tehát három Festetics nyugodott. Szomorú, de eddig nem sikerült kideríteni: hová let­tek a kriptából a Tolnai Festetics család koporsói!?)

von Thurn und Taxis család

A család olasz eredetű. Már a XI. században emelkedett fel, midőn Lamoral nevű őse a római német birodalmi postásságot elnyerte, 1615-ben Mátyás császár fő postamesterré tette. 1695-ben birodalmi hercegségre emelkedett a család. Val­lásuk római katolikus volt, székhelyük Regensburg. (Bérkocsi szolgálat = Taxi. Egyik Taxis herceg az európai postahálózat egyik úttörője volt.) 

Thurn-Taxis

ősrégi nemes, jelenleg hercegi család. Valószinü, hogy a milanói Della Torre fejdelmi családtól származik, mely 1237-77. és 1302-11. Milano fölött uralkodott. A Viscontiaktól elűzetve, I. Lamoral 1313. Bergamo vidékén telepedett le s a Tasso-hegytől a Del Tasso, utóbb De Tassis (Taxis) nevet vette fel; a Thurn név az olasz Torre fordítása. Bergamóról egy ág Németországba költözött, ahol a család a postaintézmény létesítésével nagy hirnevet szerzett (l. Posta). Már T. Roger rendezett (1451) Bécs és Felső-Olaszország között rendes futárintézményt; T. Ferenc I. Miksa engedelmével 1516. rendes postai közlekedést léptetett életbe, előbb Bécs és Brüsszel, majd Bécs és Róma között. I. Leonhard a császári és birodalmi főpostamesteri címet és bárói rangot kapta (1608 és 1615); II. Lamoral személyében a T.-család német grófi rangra emelkedett (1624), és örök időkre nyerte el a birodalmi főpostamesteri hivatalt. Jenő Sándor a spanyol és németalföldi grófi rangot, I. Lipóttól pedig 1686. a német hercegi méltóságot kapta, mely 1695 óta a családban örökössé lett. (A T. család postaügyi szerepét l. a Postaügy mellékleten.) 1787. a Károly Anselm herceg által megvásárolt, közvetlen birodalmi friedbergi, scheeri, dürmentingeni és busseni uradalmak hercegesített grófsággá emeltettek és birtokosai a sváb kerület hercegi padján szavazatot nyertek. A lunevillei békében a családot a Rajna bal partján nagy veszteségek érték és a németalföldi posta is veszendőbe ment. Kárpótlásul a buchaui, marchthali, neresheimi apátságokból, a schemmerbergi, ostrachi és tiefenthali uradalmakból alakított hercegséget kapta; 1812-ben kapta meg a Thurn und Taxis hercegi család az egykori St. Emmeram birodalmi apátság kolostorépületét kárpótlásként a bajor postamonopólium elvesztéséért. A kastélyhoz épített létesítmény a mai napig a nemesi család rezidenciája,továbbá Poroszországtól (1819) az ott elvesztett postáért a krotoschini hercegséget. Ezeken kivül a hercegi család terjedelmes uradalmakkal bir még Ausztriában, Bajorországban, Württembergben és Belgiumban. Összes birtokai mintegy 1900 km2-t tesznek, 100,000 lakossal és 1.400,000 márka évi jövedelemmel. A család jelenlegi feje Albert, T., Buchau és Krotschin hercege, szül. 1867 máj. 8. Miksa örökös herceg és Ilna bajor hercegnő fia. Ilona hercegnő, Miksa bajor herceg leánya s Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nővére, sokáig nagy befolyással dicsekedett és kiskoru fiai helyett huzamosabb ideig intézte a család ügyeit. Egyúttal a bajor katolikus papságnak volt támasza; megh. Regensburgban 1890 máj. 16. Albert herceg 1890 jul. 15. lépett házasságra Budapesten Margit osztrák főhercegnő s magyar királyi hercegnővel (szü. 1870 jul. 6.), József főherceg s magyar kir. herceg és Szász-Koburg Klotild hercegnő ifjabb leányával. E házasságból születtek: Ferenc József (1893 dec. 21.) és Albert (1895 nov. 4., megh. dec. 7.). A hercegi család Regensburgban székel. A herceg az osztrák és porosz urakházának s a württembergi első kamarának örökös tagja. Ezen ág tagjai közül még említendők: Ferenc herceg, német diplomata, szül. 1852., megh. Luxemburgban 1897 máj. 4., hol mint német követ élt. Özvegye d'Orsay Terézia grófnő, legidősebb fia Miklós (szül. 1885).

A T.-család secundo-genitur ágát a Prágában székelő hercegi oldalág képviseli, mely Miksa József hercegtől származik (szül. 1769 máj. 29., megh. 1831 máj. 15.). Ezen ág szeniorjai közül említendők: Hugó herceg (szül. 1817 jul. 3-án, megh. Laucsin cseh kastélyában 1889 nov. 28.); továbbá ennek fia Sándor herceg (szül. 1851 dec. 1-én). Sándor legidősebb fia Erich herceg (szül. 1876.). Hugó herceg két testvére Imre (l. alább) és Rudolf (szül. 1883.). Ez utóbbi hercegi rangjáról önként lemondott és a Treszkov báró nevet és rangot vette föl, midőn Ständler Jennyt nőül vette. Hugó herceg nagybátyja volt Károly Tódor (szül. 1797 jul. 17., megh. Münchenben 1868 jun. 21.) bajor lovasági tábornok és 1866. a tartalékos lovasság parancsnoka, kit a béke megkötése után rendelkezési állapotba helyeztek. A cseh oldalág tagja továbbá Lamoral herceg (szül. 1832.), osztrák nyug. altábornagy, ki Schaffgotsch Antónia grófnőt birja nőül. Lamoral herceg Frigyes herceg és Batthyány Antonia Mária grófnő fia. Ez a család gyakran hazánkban (Pozsonyban és Máriavölgyön) tartózkodik.

1. T. Egon herceg, osztrák alezredes, magyar országgyülési képviselő és kitünő úrlovas, torontálvármegyei nagybirtokos; hercegi méltósága 1885 ápr. 3. kelt királyi elhatározással a magyar korona országaira is kiterjesztetett. Egon herceg (szül. 1832., megh. Bécsben 1892 febr. 8.) nőül birta 1871 óta écskai Lázár Zsigmond tábornok özvegyét, szül. Edelspacher Viktorinát (megh. 1895.). E házasságból születtek: Miksa (1872), tartalékos tiszt és szintén sportsmann, Matild (1874) és Viktor (1876).

2. T. Imre, herceg, osztrák tábornok, szül. Prágában 1821 ápr. 12-én. 1838. mint hadnagy belépett a 8. vértesezredbe s az 1848-49-iki harcokban küzdött Itáliában, majd Magyarországban. 1859. vezérőrnagy és dandárparancsnok s 1860. a központi lovassági tanfolyamnak parancsnoka lett. Az 1866-iki porosz hadjáratban a 2. könnyü lovassági hadosztályt vezényelte; a háboru befejezése után altábornagyi rangot nyert. 1869. kivált a tényleges szolgálatból s 1875 nov. 3. kinevezték császári főlovászmesterré és a lovas testőrezred kapitányává, 1876 nov. 1. pedig lovassági tábornoki rangra emelték. Örökös tagja az urakházának.

1812-ben kapta meg a Thurn und Taxis hercegi család az egykori St. Emmeram birodalmi apátság kolostorépületét kárpótlásként a bajor postamonopólium elvesztéséért. A kastélyhoz épített létesítmény a mai napig a nemesi család rezidenciája.
Albert Mária József Miksa Lamoral Thurn und Taxis herceg (Maria Joseph Maximilian Lamoral Fürst von Thurn und Taxis) (Regensburg, 1867. május 8. – Regensburg, 1952. január 22.), Thurn und Taxis 8. egyben utolsó hercege 1888 és 1918 között, az aranygyapjas rend lovagja.

Címerük leírása: Hasított és kétszer vágott pajzs, szívpajzzsal: ebben az ősi címer: kék mezőben ezüst borz. A nagy pajzs: 1. és 4. ezüst mezőben ormozott vörös torony, nyitott kapuval, e mögött két keresztbe tett liliomszál; 2. és 3. arany mezőben koronás öreg oroszlán: 5. ezüst mezőben egyenesen álló nyíró olló: 6. arany mezőben ezüst (?) oroszlán. Hercegi korona palásttal. Pajzstartók: két visszanéző oroszlán.

Érdemes a rangemelésüket is fegyelemmel kísérni(Forrás: Guderus János József: A magyarországi főnemesség XX. Századi generációja, Budapest 121,122. oldal):

Rangemelések

Birodalmi lovagi nemesség: Tries, 1512. V. 13.
Bárói rang: Prága, 1608. I. 16.
Birodalmi grófi rang: Bécs, 1624. VI. 8.
Spanyol-holland hercegi rang: Madrid, 1681. II. 15.
Birodalmi hercegi rang: Bécs, 1695. X. 4.
Magyar indigentátus: 1840. évi 51. tc. Frigyes, Vilmos Károly

A Herczeg Thurn med Taxis Egon Miksa Lamorál, született Regensburg, 1832. nov. 17.  Meghalt Bécs, 1892. február 8. Temetés: Baltavár 1892. II. 12.   Magyar hercegi rang, Baja Szent György rend lovagja, a magyarországi főrendház örökös tagja, or­szággyűlési képviselő, császári és királyi alezredes

A házassága: Écska, 1871. XI. 11-én, felesége Gyoroki Edels pacher Viktorina Johanna Mária szül.: Arad, 1841. V. 11., meghalt: Baltavár, 1895. VII. 17. temetés: Baltavár.

Gyermekeik:  Miksa Viktor Egon, Mária Lamor. Sz.: Écska, 1872. jún. 15. császári és ki­rályi kamarás, a m. főrendi ház örökös tagja. Házassága: Megyeri Ilona szül.: 1895, Megyeri Kransz Izidor és Wahrmann Renée leánya.

A szülők halála után a baltavári uradalom gazdája a legidősebb fiúgyermek lett (T. T. Miksa V. Egon, aki 1910-11-ig birtokolta azt. (Megjegyzés: A mai napig a bérbaltavári Szent Miklós templom kriptájában alussza örök álmát érckoporsó­jában Herceg Thurn Taxis Miksa Egon és felesége.)

Albert(1888-

Albert mindössze egy hónapos volt mikor édesapja meghalt, ekkor idősebb bátyját a kilenc éves Miksát nevezték ki Thurn und Taxis 7. hercegének. Testvére azonban 1885-ben váratlanul meghalt, és a 18 éves Albert lett a hercegség 8. hercege. Testvére és kezdetben Albert is anyja gyámsága alatt állt. Albert azonban 1888. május 8-án nagykorú lett és a Thurn und Taxis hercegi ház feje. Ekkor a Thurn und Taxis hercegi cím mellé megkapta a Buchau és Krotoszyn hercege, Friedberg-Scheer hercegesített grófja, Vale-Sassina grófja, Marchthal, Neresheim grófja címeket is. Egy évvel később Liutpold Bajor hercegtől Wörth és Donaustauf hercegének nevezte ki.

Albert tanulmányait a Würzburgi, Freiburgi és Lipcsei Egyetemeken folytatta, ahol jogot, közgazdaságtant és művészettörténetet tanult.

Albert herceg címei közt szerepelt az örökös főpostamester (amire az jogosította fel, hogy családja volt a modern postarendszer megalapozója Bajorországban), Bajorország korona-főpostamestere. Ezek mellett örökös tagja volt az osztrák birodalmi tanács urakházának, a bajor korona országos tanácsának, valamint örökös tagja volt a porosz urakházának és Württemberg első kamarájának. Tulajdonosa volt a bajor királyi 2. könnyű lovas – chevaux legers – ezrednek, mely a Taxis nevet viseli.

Feleségével együtt a művészetek nagy pártfogója volt. Az I. és II. világháborúban is alapítványt tett a rászorulók szenvedéseinek enyhítésre. Az egyik általa alapított ingyenkonyha a mai napig működik. A II. világháború után kinyittatta a Regensburg környéki palotákat, hogy a menekülteket el tudja szállásolni. Regensburg 1913-ban elsőként adományozta neki a Goldene Bürgermedaille-t, a kitüntetést később neje is megkapta, 1930-ban.[1] 1950-ben nejével együtt megkapta Regensburg város által kiosztható legmagasabb elismerést; mindketten a város díszpolgárai lettek.[2] 1923-ban az Innsbrucki Egyetem filozófiai díszdoktotra lett

1890. július 15-én, Budapesten feleségül vette a Habsburg–Lotaringiai-ház magyar ágából származó Margit Klementina Mária főhercegnőt (1870–1955), József Károly Lajos főherceg és Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél hercegnő leányát, József nádor unokáját, akitől 8 gyermeke született:

Albert és neje, Margit főhercegnő

  • Ferenc József Thurn und Taxis 9. hercege (Regensburg 1893. december 21. – Regensburg 1971. július 13.), aki nevét keresztapjáról, Ferenc József Császárról és királyról kapta.[3] Felesége Elizabeth, portugál infánsnő (1894–1970)
  • József Albert (Regensburg, 1895. november 4. – Regensburg, 1895. december 7.)
  • Károly Ágost Thurn und Taxis 10. hercege(Schloß Garatshausen, 1898. július 23. – Regensburg 1982. április 26.); Felesége Maria Anna portugál infánsnő (1899–1971)
  • Lajos Fülöp (Regensburg, 1901. február 2. – Schloß Niederaichbach 1933. április 22.); Elisabeth Luxemburg and Nassau-i hercegnő (1901–1950)
  • Miksa Emánuel (Regensburg, 1902. március 1. – Regensburg, 1994. október 3.)
  • Erzsébet Ilona (Regensburg, 1903. december 15. – München, 1976. október 22.). Férje Friedrich Christian szászországi herceg, (1893–1968)
  • Rafael Rainer (Regensburg, 1906. május 30. – Schwangau, 1993. június 8.); felesége Margarete Thurn und Taxis hercegnője (1913–1997)
  • Fülöp Ernő (Schloß Prüfening, 1908. május 7. – Schloß Hohenberg, 1964. július 23.); felesége Eulalia Thurn und Taxis hercegnője (1908–1993)

 

21.század hírei a Családról

Az ősi kastélyban most Gloria Hercegné él  / Fia és leányai/ családjával. Ez Európa egyik leghatalmasabb várkastélya  Regensburgban.  A pompás St. Emmeram palota a von Turn und Taxis család ősi fészke, amelynek egy részében 1998-ban megnyitották a Bajor Nemzeti Múzeumot.

A várkastélyban élő 52 éves Mariae Gloria Ferdinanda Joachima Josephine Wilhelmina Huberta a Schönburg grófi családból született. 1980-ban ment férjhez Thurn és Taxis hercegéhez, onnan a cím, amely a német jogrend szerint a családnév részeként használható, Az ősi hercegi család egyébként dúsgazdag, a már elhúnyt férj bankházakat, nagyvállalatokat, birtokokat és kastélyokat hagyott  életvidám és még  vatikáni kitüntetést is szerző nejére.Glória hercegné 1995-ben elkötelezte magát a katolikus hit mellett. A hercegnő baráti kapcsolatot ápol őszentségével, XVI. Benedek pápával.  Gloria hercegnőt bátyja, Alexander von Scoenburg bátor, független embernek nevezte, aki mindig vállalja önmagát.

Fiára  Albert von Thurn und Taxis hercegre nyolc éves korában irányult először a sajtó figyelme. Ekkor vált a világ legfiatalabb milliárdosává, közvetlenül édesapja, Johannes von Thurn und Taxis 1990-ben bekövetkezett halála után. Albert 1982-ben született a németországi Regensburgban, és a családi kastélyban él anyjával, valamint két nővérével.  a világ leggazdagabb független férfiúi közé tartozik. Albert az örökségét hivatalosan 2001-ben vehette át, amikor is betöltötte 18. életévét. Édesanyja Gloria hercegnő, (született Schönburg Glauchau Waldenburg) részben magyar származású. Mamája Beatrix grófnő ugyanis Széchenyi Bálint leánya, így tehát az ifjú herceg ereiben is csörgedezik egy kis magyar kékvér. A Thurn und Taxis család ma is a St. Emmeram kastélyban él.   Albert herceg Rómában járt középiskolába, majd a katonai szolgálat letöltése után Skóciában (Edinburghban) végezte az egyetemet, ahol közgazdaságtant és teológiát is tanult.Noha az ifjú Albert herceg vagyonát örökséggel szerezte, jól sáfárkodik a pénzzel.

Jelenleg is Európa leghatalmasabb, 30 ezer hektáros erdőgazdaságával büszkélkedhet, de számos egyéb vállalkozása is kiválóan működik. Az utóbbi időben nagy port vert fel, hogy egy napenergia farm létesítését kezdte el a bajorországi Harthofban, Straubing város közelében. Ez jelenleg Európa legnagyobb napenergia erőmű beruházása, ami 16 ezer háztartásba juttatná el a villamos energiát.

 

A castellumtól a kastélyig

Az elnevezés a latin castellumból származik, amely megerősített lakot jelent. Ilyen létezett a szomszédos Bérben, ma Zalabér, melynek ábrázolását alább lát­hatjuk G. Turco olasz hadmérnök felmérése alapján (1569). (1)

A magyar megnevezése, castel, kastel, kastely kastéllyá változott az idők folyamán. Az ilyen megerősített „erődítmé­nyek" jellemzője, hogy fából vagy kőből épített körítőfal vet­te körül, amelyet tornyok vagy bástyák erősítenek, s vízzel telt vagy száraz árok vette körül a falon kívül.

Többségük fából épült a XIV—XVII. sz. között, hisz fa bőven volt, így olcsón és gyor­san épülhetett. A jobbágyok jól értettek a fa megmunkálásához; a munka és az építőanyag a földesuraknak gyakorlatilag pénzébe sem került! Rendszerint négyszögletes épülettömbök voltak, fejlődést jelentett a reneszánsz castellum. Ilyen lehetett a martonfai illetve baltavári castellum ábrázolása a kora­beli térképeken, illetve a XVIII—XIX. századi leírásokban!

A XVI—XVII. századi várkastélyokat főnemesi családok építették birtokaik központjában. A kastély gazdasági központ, s egyúttal „védett" otthon, amelyre a lakosság és a védelmi készültség egyformán jellemező volt.

Kik és mikor építették a martonfai castellumot? A fellelt forrásokból tudjuk, hogy 1450 körül a martonfalvi Lacza testvérek, Mátyás, Lukács és György, Újlaki Miklós familiárisai építették. A falut 1443-ban kapták hűséges szolgálatukért, de már 1452-ben Hunyadi János az újonnan épített erősség lerombolását rendelte el, mert azt engedély nélkül emelték birtokukon.

A parancsot a Dunántúlt kézben tartó Újlakinak köszönhetően valószínűleg nem lehetett végrehajtani, s az ő kérésére — 1455-ben — engedélyt kaptak a Laczák az „újjáépítésre". Valószínűleg birtokegyesítés miatt — Zalában több faluban volt birtokuk — zálogosították el 1483-ban Martonfalvát az alsólendvai Bánffyaknak. (Az előzőekben olvashattuk az adásvételi szerződést), majd 1487-ben a bajnai Both család szerezte meg. (2)

Magyarországon a XVI. században újult erővel indult meg az építkezés. Jellem­ző rájuk a barokk stílus, de a Dunántúlon a jellemző (Balog Jolán szerint) — olasz ha­tásra — a négyszögletes alaprajzú árkádos udvarú kastély típusa. Később a négyszög­letes alaprajzú épülettömb sarkéleihez élben csatlakozó sarokbástyákat építettek.

Soha nem nevezték kastélynak a sövényből, vagy boronából rótt udvarháza­kat. Ugyanis a kastélyok jellemzője a szép környezet, bástyafallal körül vett udva­rok rendszere, körülötte húzódó vizesárok, a várépítészettől átvett védelmi beren­dezéseknek épületen kívüli gyűrűje is. A mai értelmezés szerint kastélynak a fő­nemesség vidéki, parkos környezetben épített, nagyszabású, összetett alaprajzú és változatos, festői tömeghatású lakóépületeit nevezzük. (Ilyen lett az átépített Thur Taxis kastély is Baltaváron 1888 után!) Castellum és erődítmény volt a közeli Zalabéren, Kemenden, Rumban, Rábahídvégen, Vasváron. A katonai szempontból nem kívánatos castellumokat a király vagy vármegye parancsára lerombolták. Eb­ben szerepet játszottak a szomszédos földesurak „félelmei" is. Erre jó példa: Pető János és Tamás a közeli Kemend (Zala megye) „várát" 1405-ben úgy vették be ost­rommal, hogy a castellummal szemben kastélyt emeltek és onnét ostromolták.A kővárak megnevezésére a latin castrum szót használták!

A vidéki, falusi nemesség igyekezett a lakóhelyét megerősíteni. A nemesi kú­ria, templom a falu kiemelkedő helyén állott, s mindig kerítve volt. A XIII.sz. má­sodik felében a kúriák mellett megjelentek a sánccal, árokkal körül vett kisebb ­nagyobb tornyok is.

A castellumoknak három tipikus formája volt:

A palánkvár, amelyet a nagyobb végvárak között a falvak védelmére emel­tek általában fából és földből az udvarházak köré, ezek zömében földszintesek.
A reneszánsz castellumok lakóépületből, s ennek oldalához csatlakozó tornyos bástyás falakkal körül vett udvarból álltak. A sarkain, oldalain is állhattak tornyok, bástyák. A sarokbás­tyás kertfallal zárt négyszögletű udvar egyik sarkában állt a lakóépület.
A romantikus homlokzatokkal átalakított épület négyzetes udvar köré épített szárnyakból áll. Külső sarkain kerek torony volt. A torony belső tere a lakószárnyban lévő helyiséghez csatlakozott, s ebből lehetett megközelíteni. A védelmi jelleget tükrözik a tömör külső falak, de a lakályos otthon igényé­vel lett átépítve. A lakószárnyak helyiségei a folyosókon közelíthetők meg, az emeletekre csigalépcsők vezetnek fel. (Ilyen volt a baltavári kastély végső alakja is. 1880.) (3) Az alábbi castellum képe megkönnyíti az elképzelést.

 

A martonfai castellumtól a baltavári kastélyig

A falu, Martonfa új tulajdonosa a Bakacs család, akik az előző castellumot megerősítik és bővítik. De sajnos királyi engedély nélkül építkeztek, amelyet a szomszédos földesurak nem néztek jó szemmel. (Valószínű, ugyanazon a helyen épült újjá, ahol az előző castellum állt, így a régi alapokat is felhasználhatták.) A szomszédos főurak elérték, hogy Vas megye közgyűlése a következő határo­zatot hozza: „Bakacs Sándor keszthelyi kapitány mostanság épített Baltavár erődjének (FORTALINITIUM) lerombolását a megye elrendeli, máskülönben a királyt értesítik...! (4)

Bakacs Sándor ebben az időben Keszthely kapitánya is volt, katonai erejétől a szomszédos földesurak félhettek - tarthattak.

A Bakacsok 1668. évi birtokmegosztási okleveléből tudjuk, hogy (B. István és B. Sán­dor) osztoznak a Bakacs-földeken. Az is olvas­ható, hogy Baltaváron kívül ők birtokolják a ,Kemendi várbeli" részt is, ahol „eöröknek földje"van, a várhoz szőlők is tartoznak, még „parragh" szőlő is. Itt kell szót ejteni arról is, hogy egy 1687-es forrásban a „baltavári sereg­ről" is szó van (1687. I. 27.). Íme a levél teljes szövege eredeti helyesírással: (5)

„Tekentetes és Nagyságos Gróf Batthyány Ádám urunknak Őnagyságá­nak, Dunán inneni Kanizsa elleni vég­házak főgenerálisának, kegyelmes urunknak adassék e levél hamarsággal Körmenden. Ködlétek Nagyságának mint jó ke­gyelmes urunkat most találnunk ez alázatos levelünk által, mivel értettük az hadaknak alá való jöveteleket, azért, nem tudván hova legyen s mely felé föltett szándékok annak okáért Nagyságodhoz kapcsolván mutatván kegyelmes gratiáját hozzánk Nagyságod adja embereit hoz­zánk hogy jobban az mi kevés jószágunkat és marháinkat a Nagyságod gratiájából menthessük. Az nimetek értettük Baltavári felé jövetelit, keze nihán más földesúr azt parancsolván falumbeli polgárainak, hogy lát alatt ne tartván, az mi kevés marhája és jószága vagyon, hanem végholban menjen s odi takarítsa, az mi kevés javai vadnak. Annak okáért Nagyságod ha embereit nem adja is, kérjük alázatosa Nagyságodat, mutatván kegyelmes gratiáját hozzánk hogy azmegnevezett vitézlő rendet Nagyságod más által dirigálja, mely az Nagyságod gratiáját mi is alázatosan megszolgálni el nem mulasztjuk.

Ezek után Isten tartsa és éltesse Nagyságodat jó egészségben.

Datum Baltavara die 27 januátis Anno 1687
Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak
Nagyságodtul mint alázatos szolgái:
Kegyelmes urunktól Baltavári sereg Választ várván"

 

A baltavári vitézek (katonaság) létét jól bizonyítja a következő Bakacs levél is 1680-ból:

„Körül belöl lévő falubelieknek ez pöcséten hamarsággal adassék, más faluban küldessék.

Ez pöcséten látván körülbelöl Baltavár táján lévő falubeli bírák, es­küdtek és polgárok, hagyom és parancsolom, hogy baltavári vitézeknek, lovas és gyalogrenden lévőknek, sehol semmi bántódása ne legyen, ha semmit sem vét, tudott pedig valahol kinek mit vét, vagyon kapitánya és ottlévő vajdája, tegyen panaszt; én túlem meg van parancsolva neki, hogy az a vajda érdeme szerint büntesse; holott ti is nekik vétetek és raj­tok hatalmaskodtok, Isten engem úgy segíllyen egész seregestül reátok megyek, még az gyermektele is megsiratják ezt úgy elhidgyétek, mintha rajtatok történt volna, ha rajtok hatalmaskodtok és fenyegetitek őket.

Datum Keszthell Die 8 May 1680
PS Ezt falurul falura sietséggel küldjétek
Bakacz Sandor Keszthely főkapitánya" (6)

A „baltavári sereg" és vár újabb bizonyítéka:

„Martonfa és Baltavárnak szolga jobbágyi és katona hajduságnak szolgálatya proventusi. Az vár pertinentiaval együtt úgymint hajduság: száz lóval és gyaloggal tartoznak szolgálni, rétet megkaszálni seregestül s bétakarítani..."

Még egy bizonyíték ebből a korból: 1417. sz. Fizetési jegyzék 1688. 08. 19. {BHL} Baltaváron Molnár György tizedes nyolcadmagával.

Érdekes adat, hogy BALOGH PÉTER az 1700-as évek közepén 100 tallért kér kölcsön földesurától, Festeticstől. Kérelmében azt írja, hogy a"nemes regimentnél" szolgál. (9)

Az 1668-as birtokmegosztás Bakacs Sándor és Bakacs István között Martonfal­ván lakók névsorában Bakacs Sándornak jutó résznek 1. szám alatt MOLNÁR MIHÁLY 10. szám alatt MOLNÁR ISTVÁN öreg szerepel, majd a Kemendhez tartozó István ne­vű prédium (puszta) is feltűnik, mint „eörök" zálogát birtoklói között MIHÁLY. (Ez is a baltavári sereg létét, a vár (Castellum) létezését bizonyítja egyebek mellett...)

 

Építkezések a kastélynál a Festeticsek idején

A Festetics család az elődöktől (előző tulajdonosoktól) „örökölt" erősség, a kastély megújításába és szépítésébe fogott az 1770-es években. A MOL irataiból kiderül, hogy nemcsak szépítéséről, hanem megerősítéséről is szó van.1773-ban Keszthelyről  hordják a faragott köveket. A tiszttartó levélben    panaszkodik a Sopronban tartózkodó grófné-  Festetics Pál özvegye arról, hogy a kőfaragók nagyon lassan dolgoznak. A megrendelt 1300 db kőből csak  1055 készült el, s lehetett elszállítani BALTAVÁRRA. A kastély tetőzetének felújításához 1773-ban kőszegről rendelnek és szekérrel szállítanak gerendá­kat. (A helyi erdőkben nincs megfelelő épületfa.) Ebből az évből való a tetőzet átépítésének ter­ve, rajza a német nyelvű mérnöki leírása pecséttel ellátva (1797). (14-16) A kastély részletes bemu­tatásáról, be­rendezéséről képet nyerhe­tünk az 1759-es felmérésből.

 

A kastély és az uradalom felújítása (1815)

A felújítás előtt 1815. május 13-án Nepumokch János alapos felmérést vég­zett az uradalom épületeinél. A látottakat feljegyezte, s az elvégzendő teendőket meghatározta. Így az utókor teljes képet nyerhet a hatalmas munkáról.

  1. A kastélynál: A tetőn a cserepeket (zsindölök) sok helyen cserélni kell. A pincébe, padlásra vezető tekervényes fa grádicsokat kővel ki kell cserélni a tűz­biztonság miatt is. A folyosó és szolgapadlások nem „egyarános" (egy szintben vannak), ezeknek megtöltése (kővel való) kívánatos
  2. A kastély keleti felén: Fa és szekér „szinyet" az 5 szobákkal együtt kő bol­tozatra kell cserélni, ugyanilyet kell a jégveremnél is csináltatni. Lóistálló „álla­it" keményfára kell cserélni. Kocsiszínt nagyobbítani kell, de fedélre és padlás­ra is szükség van. „Trágyának Kőből" kell... trágyatartó kőből!? (Igényesség, hisz a kastély közel van...) Az udvart ki kell egyenlíteni... A kút fáit újra kell cserél­ni. A hegy felöl (kelet) ki kell szedni a földet fél öl mélységben (A falak nedve­sedését ezzel megakadályozhatják, bölcs előrelátás.) Kőből kell készíteni: ár­nyékszéket, kanálist.
  3. Kocsmánál: Az istálló „zsupp födelét", padlást, jászolt újra kell cserélni.
  4. Juhászházat, birka akol, istálló kőboltozatra cserélése szükséges. V Gabonás pajta tetejét újra kell cserélni, kőfalait meg kell erősíteni. „Granáirumot" újra cserepezni szükséges.
  5. Tiszttartó lakás: cserepezés, kút javítás, új MÉH HÁZ építése.
  6. Téglakemencéknél: A téglás szobáját bővíteni, az új téglaszineket (szárí­tókat), új csigás kutat kell építeni.
  7. Malmoknál (külső, belső) új „zuggók rekesztésekkel, új csapházzal" kell átépíteni. Belső malom: kőből fundamentum. Külső malom: a víz felőli falnál ter­méskővel erősíteni.
  8. Birkaháznál és a réteknél árkolások (86 öles).
  9. Kastély háta mögött az oltványok helyén egy öl mélységig kiásni a földet, s új jó földet hordani rá. (17.)

Összegezve megállapítható: Átalakításról nem beszélhetünk, hanem alapos renoválásról igen, amely figyelembe vette: az egészségügy, biztonsági (baleset, tűz), állagmegóvási (vizesedés) „előírásokat". Tehát a kastély alaprajza, külseje semmit nem változott, nem csinosodott. (Cserepet az uradalom téglakemencéje, fát az erdők biztosítottak. Csak a kő jelentett gondot.)

Az uradalomhoz tartozó kastély és gazdasági épületek az előbbiekben jelzett felújítása után kerültek 1888-ban az új tulajdonoshoz.

A kastély épületét az új tulajdonos család (Thurn Taxis Miksa Egon) nagy gonddal, a hercegi rangnak megfelelően átépítette és egy szárnnyal bővítette.

De 1870-ban megverik a dobot a baltavári uradolom felett...

Az őrzött korabeli megyei újságok vezettek el a forrásokhoz...) Felelősséggel állítha­tom, hogy Thurn-Taxis Miksa Egon „meggondolatlan" ténykedése okozta a birtok és a kastély pusztulását, „eltűnését". Sajnos ezzel Baltavár későbbi sorsa is meg­pecsételődött sok tekintetben...)

Az előbbi - Benda László - cikk szerzőjének abban viszont nagyon is igaza van: "... sok célra felhasználhattuk volna ezt a gyönyörű kastélyt. Akár szanatóri­umnak, akár tudományos intézetnek, vagy ami a legmegfelelőbb lett volna, ott a pikermani-típusú állatvilágnak gazdaságban VILÁGRELÁCIÓ-ban a második lelő­helyén, berendezhettünk volna Vas vármegye természetrajzi múzeumát. Hiszem, hogy erre még sor kerül, és avatását megérem még! Szomorú, de ebből 2004-ig szinte semmi sem valósult meg! A könyv szerzőjének áldozatos és fáradhatatlan kitartásával 2004 őszén a volt iskola egyik külön bejáratú tantermében sikerült fel­avatni a „Baltavári ősállatok állandó kiállítást".

A volt kastély helyét felparcellázták, lakóházak épültek a helyén. A kastély­ra csak a kertekben a földből előkerült építési törmelékek emlékeztetnek... A mai fiatalok ámulva hallgatják, hogy falujukban „kastély" is állt, arról nem is beszélve, hogy elődje helyén „Vár-castellum" állt...

A múltra csak a falu közepén álló termetes uradalmi kocsma emlékeztet... várja újjászületését!

(Források: Szakály  Ferenc könyve és a Wikipédia

Peisz Család

Peisz Károlynak a Mária nevű lánya, az én nagymamám Pestre költözött, de mivel maszek taxis volt a nagypapám a háború előtt , nagyon gyakran a többi testvérével Mikosdra látogatott. Sajnos a mi családunkat is az államosítás nehéz helyzetbe hozta. Münchenben vagy 20 évig éltünk, de újra hazatelepültünk.
A kisajátítások kártalanításakor próbáltunk erdőrészeket és ingatlanokat Baltaváron visszakapni kárpótlási jegyekkel, de egy budapesti ügyvédi iroda mindent elvitt. A helyieknek nem maradt semmi.
Nagyon sokat nézegetem a kastély romos   . Sajnálom , hogy nem lát senki lehetőséget a helyreállításában.
Az üknagyapám vadászszenvedélyét többen is örökölték. Lajos fia szeretett vadászni , én pedig fiatalkoromban a Fővárosi Állat-és Növénykertben tolmácsként, a Szederjei Ákos igazgató jobb kezeként mindig az oroszlánok és tigrisek között fogadtam az odalátogató híres vendégeket. Majd a későbbiekben küldök róla képet.
Hogy milyen kicsi a világ, a feleségemnek van egy kis idegenforgalmi szolgáltató irodája Balatonlellén és nem messze tőlünk van a Légli úrnak a csodálatos boros pincéje.
Szívélyes üdvözlettel :  
Liebhardt József

Mellékelten küldök egy pár régi képet Baltavárról és a kastélykertről.
Az üknagyapám Peisz Károly vadászmester volt a kastélyban. Németh Rozália üknagyanyámnak 7 gyereke született ( Mária, Anna, Gizella, Lajos, György, János és még valaki , de nem tudom a nevét ). János nevű fia úgy tudom a Szombathelyi állami gazdaság elnöke volt.
Sajnos sokfelé költözött szét a család.  Mária, Anna és Gizella lányuk Pestre költözött. Az Anna lányuknak a lányát a híres Hauer cukrász vette el.
Lajos nevű fiuknak a gyereke magyarosítva Georg Baltai néven a Müncheni olimpiai falut tervezte.
Ha még találok fényképeket és adatokat szívesen elküldöm.
Azért van a kastélykertről ennyi  kép , mert a család rendszeresen a vadászháznál találkozott.

 

 Annyit jegyeznék meg, hogy a Peisz Károlynak és Németh Rozáliának 7 gyermekük volt.
Az adataikat későbbiekben megküldöm. A családfánál viszont hibásnak találom a Teréziánál levezetett Hauer rokonságot, mert a Peisz Annának a lányát hívták Terikének, aki hozzáment a Hauer cukrászhoz. Édesanyám a Peisz Máriának a lánya, utoljára a 60-as években találkozott a Terikével, amikor Amerikába készült.
Mellékleten megküldök egy családfát Peisz Máriára, a nagymamámra vonatkozóan.
továbbiakban találtam egy pár régi felvételt a Mikosdi kastélyról, Bérbaltavárról, a családi házról és a tájról.
Ezeken a képeken Peisz Károly és Németh Rózália nagy családja látható.
Szívélyes üdvözlettel:  Liebhardt József

A testvérek így következtek sorrendben:
Peisz Károly ( sajnos elírták a nevét Peic Károlynak ), Budapesten Zugligetben halt meg, később írok róla, hogy van-e családja
Peisz János ( Pető vagy Pethőre magyarosította a nevét, ő volt a szombathelyi TSZ valamikori elnöke, egy kis lánya született, de több utód nincs
Peisz Lajos  ( Baltaira magyarosította, George Baltai a fia, Berlinben él, neki nincs utódja )
Peisz Anna ( az ő lánya Terike , aki a Hauerhez ment feleségül, nekik van egy fiú utódjuk , aki szintén cukrász , a Sobri féle családfánál hibásan van bejelölve)
Peisz Mária ( Lechner Andrásné , az én nagymamám, lányuk Lechner Ilona - Dr. Dr. Liebhardt Józsefné - én vagyok egyedüli gyereke Liebhardt József , nekem két lányom van : Dr. Liebhardt Erika Mária és Liebhardt Júlia Annamária  )
Peisz György (Budapesten a Szentkirályi utcában hunyt el , 2 fia született Peisz György és Peisz László , Peisz Györgynek két fia született Peisz Károlynak egy lánya és van egy lány unojája is)
Peisz Gizella ( Bata Béláné , Pestszentlőrincen sajnos nagyon korán szinte egy időben a Németh Rozáliával egy időben hunyt  el )


Németh Rozália idős korában több családnál lakott. Pestszentlőrincen Gizella lányánál egy ideig. Majd a Peisz György fiánál a Szentkirály utcában hunyt el.
A Németh Rozáliát és a család több tagját a Pestszentlőrinci temetőben helyezték örök nyugalomra.
Nehéz megállapítani Németh Rozália  elhalálozásának az évét, de én 1951-ben születtem és még láttam őt kicsiként Lőrincen és azután a Szentkirályi utcában hunyt el, úgy hogy ezaz dátum az 1950-es évek közepére eshetett.
Tervezem, hogy a név után a családtagok születési dátumát a templomban megtalálom.
A fellelhető adatokat továbbra is folyamatosan továbbítom.

Szívélyes üdvözlettel:  Liebhardt József

Képek




« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar