A falu templomai

„ Kicsi fehér templomotokban 
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokban 
A holtak is mellétek ülnek.

A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”

(1925 Reményik Sándor)

Baltavár  elő falva Martonfa templomának első okleveles (írott) említése 1483-tól ismert.

Baltavár templomát 1745-ben Festetics József építette. Szent Miklós tiszteletére áldva. Díszes barokk berendezéssel, öt bejárattal, kriptával, sekrestyével, oratóriummal, 2 haranggal, fő és mellékoltárral.                                                                            1913. májusában kideríthetetlen okból belső tűz dúlt a templomban. 1914. jú­niusában a kőműves és egyéb munkák elkezdődtek. Új tető került a toronyra. Az oltár és a szószék munkálatait Lorenz Antal zalaegerszegi cége végezte, az  ol­tárképet Gyurkovits akadémiai festője készítette. Új Jézus Szíve ol­tárt, a domborműves keresztet és a sekrestye fölött a nagyfeszületet Levisch Ró­bert szombathelyi műipari intézete készítette. Hegyhát ünnepe (1915) volt a baltavári templom megáldása a templom leégése után.

A templom mellékoltárai: jobb oldali: „Én vagyok a szeplőte­len fogantatás" - bal oldali: Jézus szentséges szíve könyörülj rajtunk" fő oltár: Szent Miklós olajfestményét Dorffmeister készítette, de ez az 1913. évi tűzvészben leégett. Az újat Gyurkovics akadémiai festő készítette.

Orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át. 1745-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő barokk stílusú baltavári templomot, akit kegyúri joga révén a templom alatti kriptába temettek.

Kisbér  középkori eredetű 1373-ban épített temploma a 20.század elejére tönkrement, igy lebontották és köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.  Zrínyi József plébánosnak a megyéspüspökhöz (1924.IV. 19-én ) küldött levelének részletei: „a falutól messze levő rozoga templomot lerombolták, és Isten nagyobb dicsőségére új templomot csináltak a faluban....."

Szent Fülöp és Jakab tiszteletére emelt templom harangjai: A harangot készíttették saját költségükre Bodó Péter és Bodó Ferenc (1863). A harangot Szombathelyen öntötte Holler József. A toronyban két harangnak van elkészített helye. Egyik helye üres, két eset lehetséges: csak egy készült, vagy 1914/15-ben, vagy 1944-ben elvitték a hábo­rús évek. A meglévő harang évszáma bizonyítja, hogy eredeti, a temetőben le­bontott templomból hozták át. Napjainkban két harangja van a falunak (Kis­bér): Egy a templom tornyában, egy a temetőben állított haranglábon, amelyet 2004-ben öntött Őrbottyánban Gombos Miklós harangöntő mester. Az utóbbi harangot temetések alkalmával, meghalt ősökre emlékezve csendítik meg a sí­rokat gondozó utódok.

„Azért harang a harang,hogy hívja az élőket, temesse a holtakat s hogy árvíz, jégverés, tűzveszély idején s hódító horda láttán felverjék." (1986 Kányádi Sándor: Harang fölirat).  (Forrás: Szakály Ferenc könyve)

2004-ben Farkas László plébános kezdeményezésére elindult a templom  külső és belső - felújítása. A felújítás a hívek adományaiból, Egyházmegyei hozzájárulásból és pályázatból jött létre. A templomot 2009. május első vasárnapján szentmise keretében szentelte fel Dr. Konkoly István nyugalmazott megyés püspök és Süle Márton plébános.

A falu vallásos élete mindig aktív  - a plébánosok, káplánoknak köszönhetően - és meghit volt. Mindig voltak különböző vallási csoportok (- rózsafűzér-szívgárda-ministráns ...) és azok élték is vállalt életüket,  volt elsőáldozás - bérmálás és hitoktatás (még az 1950  utáni időben is, folyamatosan).

A vallási  ünnepeknek megfelelően mindig voltak események amelyeken nem kizárólag a fiatalok, hanem a felnőttek is részt vettek. Kezdve a pásztor játéktól - Jézuska várástól - keresztút - passió - pünkösdölés - körmenetek - búzaszentelés -.......mostanában autók szentelése - hegyi kereszt járások.......A falu lakói sok zarándoklaton vettek részt.  (Vélemény Farkas Gyulánétól számazik)

Képek