Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609
info@berbaltavariak.hu






Nevezetességek

3. Baltavári Szent Miklós templom

Baltavár (Martonfa) templomának első okleveles (írott) említése 1483-tól ismert, de van irat, amely bizonyítja, hogy 1359-ben a plébános Wydyph-i Kéme fia Kelemen. Első kegyurai a Martonfalvi Laczák vol­tak, majd a martonfai birtokaik eladásával a kegyurak az alsólendvai Bánffyak lettek 1483-ban. Az 1530-as években adományozással a szentgyörgyvölgyi Bakacs lett a kegyúr, őket követte a kegyúrságban a Festetics család 1722-es években, majd a zalabéri Horváth Carolina lett a patrónusa 1860-as években özvegyi jogon. A balta­vári uradalom eladásával új patrónusa lett a templomnak, herceg Thurn-Taxis család az 1880-as évektől.

BÉRBALTAVÁR Szent Miklós templom

MARTONFA Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templom

Martonfán /Baltavár ősi falva/ a középkorban már állt a plébániatemplom. 1359-ben plébánosa: Wydyph-i Kéme fia: Kelemen.1483-tól Szent Miklós püspök tiszteletére emelt épületként említi az oklevél.                                                                                                                       

Az 1698-as Kaszó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvben szereplő adatok: A faluban lévő templomot ősi katolikusok építették Szent Miklós püspök tiszteletére, szentélyével Kelet felé fordítva.  A körülötte elterülő temető nagy. Maga a templom romos, a tornyon, a boltozott szentélyen, a bolthajtásos karzaton, az erős falakon és a szentélyben elhelyezett kőmenzán kívül semmi egyéb nem látszik. A toronyban egy harang van. Plébánosa Óváry György, aki, 1692-től szolgál. A lakosok száma: 144 fő katolikus, és 3 fő felekezeten kívüli, iskola nincs a faluban. Első kegyurai a Martonfalvy Laczák vol­tak. 1483-ban birtokvásárlással az alsólendvai Bánffyak, majd az 1530-as években adományozással a Szentgyörgyvölgyi Bakach Sándor lett a kegyúr.                                                                                                                                          1722-ben tolnai gróf Festetics József megvásárolta Baltavárt, Martonfa filiálisát.                                                                                                                                              Az 1733-as egyházi összeírásban szereplő feljegyzés: Martonfán a templom állapota romlik.  A templom belül tiszta, fehérre van meszelve, szentélye van, de oltára nincs.  A templom teljes felszereltsége ép, a toronyban két kisebb harang van.

1733-ban tolnai gróf Festetics József sekrestyét, kápolnát és kriptát építtetett a régi martonfai - most már - baltavári templomhoz.                                                                                                         

Az 1734-es egyházi összeírás anyagából: Még hiányzik az oltár.  A templom és a torony teteje megfelelő állapotú, a templombelső falfelületei vakoltak és meszeltek. A szentély boltozott, a hajónak deszkamennyezete van, a karzat deszkából készült, orgona és padok nincsenek, a szószék fából készült. A sekrestye újonnan épült jó anyagokból, az oratóriummal együtt, melyet Krisztus sírjának az emlékére fognak használni. A sekrestye fenségesen van megépítve, teteje cserepezésre, a templom, bővítésre és tatarozásra szorul.

A plébániatemplom építését tolnai gróf Festetics József lovassági tábornok 1745-ben folytatta, aki a kegyúri jogot is megkapta. Plébánosát, Medvári  Istvánt, a kegyúr kérésére nevezte ki a győri püspök. A templomot Szent Miklós püspök tiszteletére áldották meg, de nem szentelték fel.                                                                                                                                                 Baltavár plébániai jogot kapott.                                                                                          Filiálisai: Kisbér - Tilaj - Kistilaj - Csehi - Széplak - Mindszent - Csipkerek.

Az 1758-as Batthyány József - féle egyházi összeírás leiratában szereplő adatok: A templom kőből épült, tornya és kórusa is kő, cseréppel fedett. Szószéke szép és nagy értékű, orgonája aranyozott, tetején Szent Dávid- szobor áll. Két oltára van. A főoltár nagyon szép díszes/ékes, márványborítású, Szent Miklósra van áldva, középen a szent festményével. A második bal oldali oltárnál van Jézus sírhelye és egy nagy fakereszt. A templomnak két szépen szóló harangja van.  A templom öt bejárattal épült. A templom körül van a temető, ahova csak katolikusokat temettek, mellette épült a plébániaház. Festetics József bőkezűen szereltette fel a templomot. Szent Ferenc, Szent Anna és Kisjézus-szobor van a templomban, de keresztkút még nincs.                                                                     

Az 1781-es Szily János - féle egyházi összeírás anyagából: A kegyúr tolnai gróf Festetics IV. Pál. Már 5 harangja van a templomnak. A jó állapotú toronyban két harang van, melyeket Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt fel a győri püspök. A templomban van elhelyezve még három új harang, melyeket 1773-ban gróf tolnai Festetics IV. Pál öntetett.  Ezeket Szent János és Pál vértanúk, Szent Kajetán és Szent Donát tiszteletére, Marxer Ferenc Antal bécsi segédpüspök szentelte fel. A belső térben 23 puhafa pad szolgálja a híveket. Két kripta húzódik az épület alatt: az egyik az urasági, a másik a közkripta. A templom bővítésekor létesültek. A templom körül elterülő temetőt ekkor már nem használják, helyette a falun kívül nyitottak egy újat. A felszerelési tárgyak közül kiemelendő: Alleluja-szobor, a Szentsír, a Fájdalmas Anya-szobor, gyóntatószék, 3 keretezett kép, a kőből készült keresztelőkút festett fafedéllel.                                                        

Az 1801-es Herzan - féle összeírásból megtudjuk, hogy a kegyúri jogot gróf tolnai Festetics Péter gyakorolja.  Az anyagban részletes leírást találunk már a főoltárról: Mindkét oldalán két-két oszlop, aranyozással, felettük fából készült, aranyozott angyalszobrok, lent, az oszlopok között egy-egy faragott, aranyozott faszobor, a főapostolok: jobbra Szent Péter, balra Szent Pál. Középen Szent Miklós püspök vászonra festett képe, felette háromszögben Isten szeme, faragott, aranyozott sugarakkal. Már két mellékoltára volt a templomnak, melyek a bal és jobb oldali oldalkápolnákban álltak. Az oltároknak még csak a kőmenzájuk volt meg, felépítményük akkor készült. Az egyiket Szent Anna, a másikat Szent Katalin, tiszteletére alapította végrendeletében az elhunyt és itt eltemetett Kolosváry Katalin nemesasszony. A torony kőből készült, boltozott, cseréppel fedett. Tatarozást igényel. Benne csak két harang van. Három harang a plébániaház előtt van elhelyezve, fából készült tető alatt, alulról deszkákkal lezárva.                                        1812-ben a templomszámadás-könyv tanúsága szerint jelentős összeget költöttek a templomra (1100 Ft), az elvégzett munkálatokat nem jegyezték fel.  

Az 1814-es Somogyi-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvben szereplő adatok: A jó állapotban lévő templom kegyura gróf tolnai Festetics Nepomuki János volt. A jegyzőkönyvben kevés új adatot találunk. Az orgonát hétregiszteresnek írják, említik a tabernákulum előtt függő lámpást. Ebben az időben a tornyot cserép helyett, vörösre festett zsindely fedte. A berendezési tárgyak között öltöztetős Mária-szobrot találunk.                                                                                                                                  

Az 1831-es egyházlátogatásnál a kegyúr gróf tolnai Festetics Ernő. A felvett jegyzőkönyv szinte szó szerinti megismétlése az előzőnek. Lényeges eltérés, hogy ebben az időben mind a négy harang már, a toronyban van elhelyezve.

A ma látható templom bemutatása:

A templom egyhajós, szentélye a nyolcszög három ol­dalával zárul, keresztházszerű két melléktérrel, a szentély egyik oldalán sekrestyé­vel, másik oldalán oratóriummal. A templom fiókos dongaboltozatú, a fiókok közöt­ti vállak alatt fejezetes lizénák tagolják a belső falfelületeket. A diadalívet alátámasz­tó, ívesen kimélyített pillér is azonos fejezetű. A külső homlokzatok falsávokkal ta­goltak.  Ezek a főhomlokzaton négyfejezetes lizéniát alakítottak ki. Az egyenes záró­dású bejárat felett egy félköríves kórusablak, két oldalt egy-egy szoborfülke látható. A főhomlokzat fölött áll a harangtorony, a fél oromzatokban egy-egy kis körablak, a tornyon egy téglalap alakú, egy ovális és a négy oldalon félköríves záródású ablakok. Az ívesen tört főpárkány felett a hagymasisak alacsony.                             

A templom berendezése barokk stílusú

A főoltár oszloprenddel, Szent Péter és Pál apostolok szobrával kialakított oltárépítmény. Közepén Szent Miklóst ábrázoló festmény látható. Szent Miklós olajfestményét id. Dorfmeister István festő készítette a templom építésekor, de az, az 1913. évi tűzvészben megsemmisült. Az új oltárképet Gyurkovics akadémiai festője készítette, a püspököt keleti ruházatban ábrázolva. Az oltárépítményt barokk vázák, angyalok által tartott felhőkben és fény­sugarakban lebegő Szentháromság kompozíció koronázza. Az oltárhoz kétoldalt vázákkal díszített bejáratok kapcsolódnak. Az oratórium előtt gazdag barokk rész­letképzésű, üvegezett elválasztó fal van.     A szószék íves kosarát voluták, hangvetőjét angyalkák ékesítik.                                           

A felszerelési tárgyak közül kiemelendő a festett Alleluja-szobor, a festett szentsír, a Fájdalmas Anya, Kisjézus, a Páduai Szent Antal, a Szent József, a Szent Margit szobor, és a kőből készült keresztelőkút, festett fafedéllel.

A ma látható mellékoltárokat Kiss Jenő adminisztrátor-plébános építtette 1914-ben a tűzvész után:                                                           

Mária - oltár: „Én vagyok a szeplőte­len fogantatás”                                          

 Jézus Szíve - oltár: „Jézus Szentséges Szíve könyörülj rajtunk"

Keresztút

A domborműves keresztút 14 stációját Levisch Róbert szombathelyi műipari intézete készítette 1914-ben, a hívek adományából:

I. Pilátus halálra ítéli Jézust (Hajdu József és neje Döbrisz Emília - Baltavár)                                   II. Jézus vállára veszi a keresztet (Mikosszéplaki Rózsafüzér Társulat)                                         III. Jézus először esik el a kereszttel (Németh Mihály családja - Endréd)                                       IV. Jézus találkozik a fájdalmas anyjával (Mikosszéplaki hívek)                                                                                                                                                 V. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet (Hajba János és neje Lolbert Rozália - Baltavár)                                                                                                                                          VI. Veronika kendőjével megtörli Jézus arcát (Vass Istvánné, Farkas Pálné, Sümegi Józsefné és László Józsefné - Baltavár)                                                                                                              VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel (Kiss József, Huszár Teréz, Var­ga István és Kiss Mária - Hegyhátkisbér)                                                                                                                              VIII. Jézus szól a siránkozó asszonyokhoz (Mészáros Imre, Borbás József, Kancsal Mihály és Mátyás József -    Baltavár )                                                                                                            IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel (Sebestyén Józsefné, Sebestyén Károlyné és Vörös Sándorné - Baltavár)                                                                                                                          X. Jézust megfosztják ruháitól (Nagytilaji Rózsafüzér Társulat)                                                                                                                                                                       XI. Jézust keresztre feszítik (Sándor Gyula és neje Virág Mária - Baltavár)                                                                                                                                         XII. Jézus meghal a kereszten (Szili Istvánné, Kovács Józsefné, Kovács Mária és Szekeres Erzsébet - Hegyhátkisbér)                                                                                                                  XIII. Jézust leveszik a keresztről (Pál Jánosné, Poskolát Károlyné, Kiss Jánosné és Virág Józsefné - Hegyhátkisbér)                                                                                                                XIV. Jézust sírba helyezik (Kiss Jenő adminisztrátor-plébános - Baltavár, Kiss József és neje Szakály Mária - Hegyhátkisbér)

A keresztút képeit 1996-ban Humli József adományából renoválták.

A templomnak két harangja van.

A nagyharang szövegéből tudjuk, hogy a templom eredeti harangjait /5 db-ot/ elvitték az első világháború ideje alatt.  A ma hallható kis harang és a nagy harang is 1929-ben készült Sopronban, Seltenhoffer Frigyes és fia harangöntő gyárában.                                                       

A kisharang szövegét az első világháborúban elhalt hősök emlékének szentelték:  

„Bús magyarok kérjük patrónánkat, emelje föl összetört hazánkat”                                                                                                      

A nagyharangot Szent István király  tiszteletére szentelték: 

„Elődöm harcba szállt, hogy védje szent hazánk!
Én csonka bús hazámnak, Itt reménybe gyűjtöm gyermekét"

A templom orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925-ben Kemenesi Sándor műorgona-építő építette át. 1972-ben újították fel és villanymotoros fújtatót szereltek hozzá.

A templom alatti belső kriptában - érckoporsóban alusszák örök álmukat a templom kegyurai és családtagjaik: a templomépítő tol­nai gróf Festetics József és felesége Szentgyörgyi Horváth Erzsébet, fiúk: tolnai gróf Festetics Pál, valamint Kolosváry Katalin nemesasszony, Zalabéri Horváth Ede, Zalabéri Horváth János, Festetics János és felesége Horváth Franciska, Festetics Ernő, külső kriptában Herceg Thurn und Taxis Miksa Egon és felesége écskai Edelspacher Viktória Johanna Mária.

A templom titulusa: Szent Miklós

A templom műemlékvédett. Jegyzékszáma: 7622

Búcsúja Miklós napon, december 6-án van.

Anyakönyvek vezetése: születések 1729-től,házasság 1736-tól a ha­lálozások 1737-től folyamatosak.

A templom felújításai a 20 - 21. században                                                               

A tűzvész után, 1914-15-ben a kegyuraság képviselője, dr. Füredi Ferenc ügyvéd teljesen rendbe hozatta a templomépületet. 1925-ben új padsorok készültek tölgy és fenyőfából. 1926-ban helyreállították a tornyot, és annak fazsindelyes tetőzetét. 1934-ben külső tatarozás és részleges belső újra- festés volt. A templom belsejének kifestését Steffek Albin festőművész végezte, ornamensdíszítéssel és képekkel: a hajó mennyezetén Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának, a déli mellékkápolnában Árpád-házi Szent Erzsébet, a szentély északi falán a Tékozló fiú hazatérése látható, a déli falon pedig, amint Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordánban. A megszépült épületet 1934. október 14-én Wallner József apátkanonok, kerületi esperes áldotta meg. 1956-ban a földrengés után, a károkat helyreállították. 1957-ben Klonfár János egyházmegyés pap megfestette a Lisieux-i Szent Terézt ábrázoló freskót. 1959-ben vezették be a villanyt. 1961-ben a homlokzat került tatarozásra. 1963-ban a belső lábazatot újították fel. 1970-ben külső tatarozást végeztek a templomon, majd december 6-án áldotta meg dr. Winkler József szombathelyi segédpüspök. 1972-ben újították fel az orgonát. 1980-ban elkezdődött, és 1983-1985-ben az OMF segítségével fejeződött be a templom teljes külső felújítása. Az 1989-es földrengés okozta károkat 1991-re sikerült kijavítani. A tetőszerkezet és a torony süvegének felújítására 2013-ban került sor. 2018-2019-2020-ban  az Országgyűlés - Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága  - Emberi Erőforrások Minisztériuma - Bethlen Gábor Alapkezelő - Örökségvédelmi Minisztérium - Alapítvány a Közjóért - Lechner KFT - Szombathelyi Egyházmegye - Vas megyei Önkormányzat - Bérbaltavár Község Önkormányzatának támogatásából - a helyi lakosság, és az elszármazottak adományából megvalósult: a templom falkutatása, a műemléki terv,  a megmaradt történeti anyag lefordítása latinról /magyarra, a templom külső tatarozása, szigetelése, vízelvezetése, belső részleges festése, elektromos vezetékeinek és a lámpatesteknek cseréje,  a gyertyatartók, a szobrok, a tartó állványok restaurálása, nyílás-zárók teljes cseréje, parkoló kialakítása és a templom környezetének parkosítása.

MARTONFA - BALTAVÁR - KISBÉR - BÉRBALTAVÁR  LELKI  VEZETŐI   /1359-ből van adat, viszont 1620-1692 között hiteles adatok nem lelhetők fel/

PLÉBÁNOSOK

1359 Wydyph-i Kéme fia Kelemen plébános; Óvári György 1692 - 1730 plébános;  Medvári  István 1730 - 1765 plébános;  Kiss  Bíró Ádám 1758 - 1766 plébános;  Szalay István 1763 – 1772 plébános;  Kováts József  1772 - 1797 plébános; Varga István (Voga István) 1797 - 1810 plébános; Papp László 1810 - 1822 plébános; Szaniszló József 1822 - 1836 plébános; Nyikos Mihály  1833 - 1862 plébános;  Csupor János 1862 - 1884 plébános;  Dobrovics László 1884 - 1913 plébános;  Kiss Jenő 1913 -1918 plébános ; Kiss Emil Károly   1918-1819  plébános; Zrínyi József 1919 - 1954 plébános; Sarlós Mihály 1954 - 1973 plébános; Honti Imre 1973 - 1993 plébános; Horváth István 1993 - 1998 plébános; Kiss Sándor 1998 plébános; Farkas László 1998 - 2008 plébános; Süle Márton 2008 - 2012 plébános; Déri Péter esperesplébános 2012-2020; Huszár Balázs plébános 2020

KÁPLÁNOK

Hermann Mihály 1750 káplán; Kiss Ádám 1757 - 1764 káplán; Martonicz Márton 1788 – 1799 káplán; P.Vilitsits Lajos 1809 - 1810 káplán; Gyurka László 1810 - 1811 káplán; Graneker György 1811 - 1814 káplán; Dancsecs József 1814 -1815 káplán;  Kovács Ferenc 1815 - 1822 káplán; Király Boldizsár 1827 - 1828 káplán; Csendes Péter 1828 - 1829 káplán; Császár István 1829 - 1831 káplán; Vadász Ferenc 1832 káplán; Nagy János 1832 - 1833 káplán;  Kiss Antal 1846 - 1849 káplán; Pogány Gábor 1849 - 1852 káplán; Fülöp István 1852 - 1853 káplán; Hosoff József 1853 - 1854 káplán; Bősze Gábriel 1855 - 1857 káplán;  Németh János 1855 - 1856 káplán; Kelemen István 1856 káplán; Berger Ignác dr. 1857  káplán; Tuifel Ferenc 1857 - 1858 káplán;  Miklós János  1858 - 1860 káplán; Menyhárt Móric 1860 - 1864 káplán; Molnár Pál 1861 - 1862 káplán ; Csupor Sándor 1866 - 1874 káplán; Karmossy Vince 1871 -  1872 káplán; Láng Imre 1872 - 1874 káplán; Busics János 1875 - 1877 káplán; Balogh Dénes 1879 - 1880 káplán; Gráczer János 1880 - 1881 káplán; Kovács Károly 1881 káplán; Badics István 1883 káplán; Horváth József 1883 - 1884 káplán; Beer Károly 1911 káplán; Bódis István 1911 káplán; Keleti Kálmán 1912 - 1913 káplán; Kiss Emil Károly 1914-1918/1919-1932 káplán;  Németh Ferenc 1933 káplán; Mátyás Ladislaus 1934 káplán; Csitkovics Alexander Sándor 1939 - 1943 káplán; Jambrisch Ignác  1946 - 1950 káplán;  Bárdosi Jenő 1947 káplán;  Kelety Jenő Géza  1950 -1951 káplán; Pungor  László 1951 káplán; Szalay János 1951 - 1955 káplán;  Németh Alajos 1954 káplán; Gerencsér István 1955 - 1959 káplán;  Beer Ferenc dr. 1959 - 1960 káplán; Bajner István 1960 - 1962 káplán; Szakony Ferenc dr. 1962 - 1963 káplán; Rilli László 1963 - 1964 káplán; Szabó János 1964-1965 káplán; Kovács Miklós 1965 káplán; Márfi Imre 1968 káplán; Ódor Imre 1970 – 1973 káplán 

Gobcsa Andor 1956-1968 domonkos kántor-hitoktató 

Baltaváron született lelkészek:

Géczy Lajos dr. plébános, Horváth István szentszéki helynök, vitéz Horváth József dr. kánonjog doktor  Kiss József plébános  (Mikosszéplak).

1915 Hegyhát ünnepe — A baltavári templom megáldása

1913. májusában kideríthetetlen okból belső tűz dúlt a templomban. El­égett a főoltár művészi értékű képe, a szentélyház, a szentségtartó, áldozóke­hely, rongálódtak a barokk oszlopok, a szószék, s a füsttől egyéb károk is keletkeztek... A villámcsapástól a homlokzat rongálódott meg, s az egyik ha­rang is károsodott: recsegve szólt ezután! Kis Jenő adminisztrátor - plébános felhívás­sal fordult a lakossághoz. Meg­indult az adakozás, a gyűjtés, s csakhamar 17.000 korona gyűlt össze. 1914. jú­niusában a kőműves és egyéb munkák elkezdődtek. Új tető került a toronyra. Az oltár és a szószék munkálatait Lorenz Antal zalaegerszegi cége végezte, de Kiss Emil Károly nyugalmazott főgimnáziumi tanár útmutatásai szerint. Az ol­tárképet Gyurkovits akadémiai festő készítette. Elkészült az új kehely és szent­ségtartó 1.000 korona értékben. A kereszthajó bal fülkéjében új Jézus Szíve ol­tárt, a domborműves keresztet és a sekrestye fölött a nagyfeszületet Levisch Ró­bert szombathelyi műipari intézete készítette. A 12 regiszteres orgonát Kemene­si Sándor szombathelyi cége építette. Az új harang 500 koronába került, és egy gyóntatószék is elkészült. A felújítás összköltsége 15.000 korona, de még a hi­ányzó 1.500 koronát össze kellett gyűjteni új padokra, a templom belsejének kifestésére. Következhetett a község életének egyik kiemelkedő eseménye, a templom újbóli megáldása, felszentelése. „... A kedves domboldal fenyőcsopor­tokkal ékes platóján, mint tiszta galamb a maga portáján helyezkedik el a temp­lom a szép téli napsütésben. Tavaszi fuvallat lengedez, a toronyból nemzeti lo­bogó csattog, megkondulnak a harangok, szavuk száll dombháttól dombhátra; megelevenednek a tagutak...

Hegyhát népe sereglik Baltavárra...

Derű ez az ünnep a háború sok bújában, s csatában, mintha itthon lennének a távollevők is, akiknek sok száz rózsaszínű bog vitte meg az örömhírt. Zászló-díszben pompáznak a házak, nem hiányoznak a szövetséges lobogók sem, s ép­pen a templommal szemközt török félholdas zászló hirdeti a nagy időket, amikor az iszlámmal szövetségben védünk oltárt és trónt.

A diadalkapuk körül nyüzsgő több ezernyi nép tömegéből hosszú fehér sza­lagként emelkedik ki a fehérbe öltözött leányok zárt sora: 250 leány hajadon fő­vel, könnyű fehér ruhában. A díszkapuból történik a szertartást végző püspöki helynök, Horváth István, Rogács Ferenc dr., püspöki titkár fogadása Baltavári Im­re tanító kíséretében... Három kis leány lép a küldöttség elé, s fehér rózsacsokor­ral ajándékozza meg a küldöttség tagjait. A plébániáról harangzúgás közben érke­zik meg a papi asszisztencia: P. Globits Egyed, Bódy Ödön, Limperger Mihály, Geiszlinger Béla, Novák Dezső, Nagy Péter, Pehm József (a későbbi Mindszenty József), Kiss Emil Károly (helyi tanító), Móritz Lajos és Gyuk Pál. A szertartás a templom ajtajánál kezdődött: Szentelt vízbe mártott izsoppal, zsoltárok imádkozá­sa közben nyelik a falak az egyház áldását. Aztán a templom belsejében hinti meg a falakat a címzetes püspök, s megáldja a templom új tárgyait is... Az ünneplő kö­zönség ezek után léphet a templomba, akiknek az oltár lépcsőjénél gyönyörű be­szédet mond..., majd átadta a templomot a rendeltetésének azzal a kéréssel: „Hogy a keresztelő kútjához, oltárához, szószék köré mindig az élő hit szellemé­vel közeledjenek.. Akik az Úr házáért buzgólkodnak Szent István apostoli munká­ját folytatják, s a hazaszeretet legtisztább forrásához hívják embertársaikat..."

A tudósítás szerint megható melegséggel emlékezett meg arról, hogy őt is ez a templom nevelte! Szent Szűz oltalmát kérte az első szentmisén az egész plébá­niára, majd az ünnepies szentmisét celebrálta. Fél egy után került sor a küldöttsé­gek fogadására: a baltavári körjegyzőség képviselői Szuh István körjegyző, a bal­tavári plébánia tanítóinak küldöttségét pedig Hajdú József kántortanító vezette. Majd a két küldöttség köszönetet mondott a püspöki helynöknek. Kiss Jenő kü­lön megköszönte — „Isten fizesse meg" — óhajával a fáradozását. Ezután a testvé­re, Kiss Emil Károly tanító asztalánál költötte el a szeretetlakomát, míg a vendég­sereg a helyi kaszinó vendéglőjében gyűlt ebédre. (Ekkor az épület Bialovszky birtokos tulajdona volt.) Pohárköszöntők is elhangzottak: Kiss Jenő az adakozók­ra, a vendégekre, a paptársakra, a vendégek nevében Varga Gábor udvari taná­csos, országgyűlési képviselő, a papság nevében Boday Ödön plébános Kiss Jen­őre ürítette poharát. A falu minden házánál ünnepi hangulat uralkodott, s a tűz­hely melegéből több jutott a harcterek hőseinek, s azzal a szent óhajtással, hogy velük együtt hangozhassék fel a győzelmes béke „Te Deuma".

2020. július 19.

Megáldották a felújított bérbaltavári templomot

Császár István általános helynök áldotta meg a Szent Miklós tiszteletére szentelt és az elmúlt években felújított bérbaltavári templomot.

Idén ünnepli Bérbaltavár, a falu baltavári részén álló Szent Miklós-templom felszentelésének 275 éves évfordulóját. A Tolnai Festetics József építtetett templom 1745-ben készült el, mondta a martinus.hu-nak adott interjújában Déri Péter, esperes-plébános. A templom történetével kapcsolatban elmondta: az épület északi része középkori, a korábbi martonfai templom alapjaira épült, ez a kutatások is igazolták. Az 1930-as években építették a templom szentélyét, valamit a sekrestyét, majd a 40-es években a hajórészt, a kórust, a tornyot. Így alakult ki a templom mostani formája. Az elmúlt évtizedekben voltak ugyan kisebb-nagyobb felújítások, de a kétezres évekre leromlott a templom állaga. Főleg a tetővel voltak gondok, tette hozzá Déri Péter. Így ezzel kezdték meg 2013-ban a felújítási munkákat, valamint ekkor került sor a toronysüveg rendbetételére is. 2018 és 2020 között újabb pályázati források, állami és egyházmegyei támogatások és a hívek nagylelkű adományai révén folytatódhatott a templom megújulása. Falkutatási munkák mellett elkészült a műemléki terv, a megmaradt történeti anyagokat - az egyházi vizitációs jegyzőkönyveket - lefordították latinról magyarra. Sor került a templom külső tatarozására, szigetelésére, megoldották a csapadékvíz elvezetést, parkolókat alakítottak ki a gépjárműveknek. A templombelső részleges festését is elvégezték, kicserélték az elektromos vezetékeket, a lámpatesteket, 1 ablak kivételével valamennyi nyílászárót. Restaurálták a gyertyatartókat, a szobrokat, a tartó állványokat. és a parkoló kialakítása. A templom környezetének parkosítása 2020 őszén valósul meg a nyári meleg miatt.

Az eddigi beruházások mintegy 55 millió forintból valósultak meg, mondta Déri Péter, hozzátéve, hogy további támogatásokból tervezik a szekkók, az oltárok felújítását. Kiemelte azt is, hogy a templom megújulásáért széles körű összefogás bontakozott ki a faluban, és az elszármazottak is szívesen jöttek és vettek részt a munkákban.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Némethné Beczők Bernadett, Bérbaltavár polgármestere, Kovács Mária, a bérbaltavári egyházközség elnöke és Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, aki kiemelte: a templom építői hozzátettek Isten tervéhez, a templomon keresztül hitet adtak az itt élőknek, és ez a hit megőrizte ezt a kicsi közösséget.

Császár István általános helynök áldotta meg a felújított templomot.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyarország legkisebb települése is számít - hangoztatta vasárnap Soltész Miklós egyházi államtitkár, amikor vasárnap megáldották az ötszáz lakosú Vas megyei Bérbaltavár a közelmúltban felújított, 266 évvel ezelőtt épült római katolikus templomát.

Soltész Miklós köszöntőjében felidézte a község szülötte, Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő gondolatait, aki Isten költeménye című versében megfogalmazta: "Isten költeménye a teremtett világ", rajtunk is múlik, hogy ennek részeseivé válunk-e, vagy csak - mint a költő írja - "tökéletlen, felületes olvasói" maradunk.

"A templom építői 266 évvel ezelőtt hozzátettek az Isten tervéhez, a templomon keresztül hitet adtak az itt élőknek, és ez a hit megőrizte ezt a kicsi közösséget" - mondta az államtitkár.

A község lakói nevében Némethné Beczők Bernadett polgármester mondott köszönetet a templom felújításában közreműködőknek és az adományozóknak.

A bérbaltavári, Szent Miklós nevét viselő templomot 1754-ben gróf Tolnai Festetics József építtette, mostani külső és belső felújítása összesen 50 millió forintba került, amelyhez 14 millió forinttal járult hozzá a Szombathelyi Egyházmegye és 6 millió forint gyűlt össze a hívek adományaiból, a többit a központi költségvetés állta.

A templom megáldása után hálaadó ünnepi szentmise kezdődött, amelyet Császár István püspöki helynök és Déri Péter esperes, csehimindszenti plébános celebrált.

Császár István pápai káplán, a Szombathelyi Egyházmegye általános helynöke megáldja a megújult katolikus Szent Miklós-templomot a Vas megyei Bérbaltaváron 2020. július 19-én.

MTI/Varga György

Vas Népe /Gy P/

Széles körű összefogással, mintegy 54 millió forintból újították fel a Szent Miklós templomot. A kívül-belül megszépült, 275 éves templomot ebből az alkalomból meg is áldották. A vasárnap kora délutáni ünnepségen és az azt követő szentmisén számos helyi lakos és meghívott vendég vett részt. Vasárnap kora délután sokan gyülekeztek a 275 éves Szent Miklós templom előtti téren. Nagy ünnepségre készült a kis falu apraja-nagyja. Széles körű összefogással sikerült felújítani a nagy múltú templomot, amelyet még Tolnai Festetics József építtetett. Az egybegyűlteket Déri Péter esperes plébános köszöntötte, aki egyben a felújítás első számú motorja is volt. Mint kiderült: nyolc év után távozik az egyházközségből, más feladatok várnak rá. Bevezetőjében utalt rá, hogy nem valósulhatott volna meg ez a beruházás, ha a hívek nem fognak össze. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 30 millió forintos támogatásán és az egyházmegye 17 millió forintos hozzájárulásán kívül több civil szervezet és magánszemély, köztük Kövér László, az Országgyűlés elnöke is jelentős pénzadománnyal járult hozzá a forrásokhoz. Ezen kívül jelentős az az önzetlen szervező és kétkezi munka, amivel a falu közössége részt vállalt a munkálatokból.

Köszöntőt mondott Soltész Miklós. Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a legkisebb falu is számít. A bérbaltavári templom felújítása jól mutatja az összefogás, a helyi közösség erejét

– Amikor a munkák után takarítani kellett, többen jöttek segíteni, mint amennyien a misén szoktak lenni – tette hozzá Péter atya. Némethné Beczők Bernadett, Bérbaltavár polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy az idei év csupa nagy betűvel kerül be a falu történetébe, mert óriási eredmény, hogy a kis falu temploma kívül belül megszépült.– Felemelő érzés volt látni és részese lenni a közösségi munkának, amit kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül együtt végzett a falu népe. Olykor megoldhatatlannak tűnő problémák merültek fel, de az isteni gondviselés nem hagyott el bennünket – hangsúlyozta a polgármester. Kovács Mária, a bérbaltavári egyházközség elnöke köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki pénzügyi támogatásával, adománnyal vagy önkéntes szervező- vagy kétkezi munkájával hozzájárult a felújítás sikeréhez. Mint elmondta, ez az ünnep olyan, mintha a falu Csipkerózsika - álmából ébredne fel látván a megszépült templomot. Emlékeztetett rá, hogy a folyamat akkor kezdődött, amikor Déri Péter plébános idekerült és meglátta a templom megcsúszott tetejét. Már akkor rögtön munkához látott. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, aki köszöntőjét Nagy Gáspár Kossuth-díjas bérbaltavári költő Isten költeménye című versével kezdte. Kifejtette, hogy az a kérdés, hogy Isten hatalmas versének, a teremtett világnak részesei vagy csak felületes olvasói vagyunk-e. – Akik 275 éve építették, s akik most felújították, valóban részesei lettek Isten tökéletes költeményének, és megmutatták az alkotás örömét és a közösség erejét.

A kívül-belül megszépült templomot Császár István általános helynök, címzetes apát, pápai káplán áldotta meg. Ő celebrálta az ünnepi szentmisét is. Szentbeszédében arról beszélt, miért fontos a templom. Az elmélyülés, elcsendesülés helyszíne, a megbékélés és a belső harmónia megszerzésének, Isten és az ember találkozásának a helye, ahol Krisztus ígérete teljesedik be. Az ünnepi szentmise után a Nagy Gáspár Emlékházban szeretetvendégségre várták a szervezők az ünneplő közönséget.

MTI

Magyarország legkisebb települése is számít – hangoztatta vasárnap Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, amikor vasárnap megszentelték az ötszáz lakosú Vas megyei Bérbaltavár kormányzati támogatással felújított, 266 évvel ezelőtt épült római katolikus templomát. A 30 millió forintos állami támogatás, amelyet a kormány nyújtott, és amely az egyházmegye és a hívek adományaival kiegészült, jó helyre került – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kis falu kicsiny templomának feladata, hogy hirdesse az alkotás örömét, a közösség összefogásának erejét, a hit és a kereszténység „szeretetüzenetét”.

Soltész Miklós köszöntőjében felidézte a község szülötte, Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő gondolatait, aki Isten költeménye című versében megfogalmazta: „Isten költeménye a teremtett világ”, rajtunk is múlik, hogy ennek részeseivé válunk-e, vagy csak – mint a költő írja – „tökéletlen, felületes olvasói” maradunk.

A templom építői 266 évvel ezelőtt hozzátettek az Isten tervéhez, a templomon keresztül hitet adtak az itt élőknek, és ez a hit megőrizte ezt a kicsi közösséget” – mondta

MENTSÜK MEG A BALTAVÁRI TEMPLOMOT!

közösségi oldalon létrehozott nyílt csoport kér mindenkit akinek fontos a falu műemlék templomának megőrzése segítse anyagi hozzájárulásával a felújítás folytatását! Még van egy műemlékablak amit restauráltatni kell, 850 ezer + Áfa a legjobb árajánlat. A templom szentelés előtti takarításkor derült ki, hogy a stációs képek keretei nagyon rossz állapotban vannak, és sürgős felújítás szükséges, hogy a domborművek ne törjenek össze, hisz azok helyett egy új készítése több 100 ezer forintba kerül. A keretek felújítására a restaurátor 2.5-3 millió forintot mondott. OTP számlaszáma 11747006-20232256 megjegyzés templomadomány

 

 

Képek

 




« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar