Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál főispán volt, a kisebb földeken pedig kis birtokosok osztoztak. A falu már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn und Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát.

A herczeg fejleszteni óhajtotta a gazdaságát, ezért a beruházásoktól sem ri­adt vissza. A baltavári gazdaság 3.000 hold volt, már nem része Potty és Endrőd puszta, de kiegészült Arad megyei földdel. Alkalmazkodni kívánt a helyi adott­ságokhoz, ezért intenzíven fejlesztette a gazdaság cukorrépa, lóhere és lucerna termelését, valamint örökségét, a telivér és félvér te­nyésztést. Az utóbbira jó példa a díjat nyert „Góliát" ménló, melynek képe itt is látható.

Folytatta a Baltaváron — ebben az időben — már hagyománnyá vált juhte­nyésztést. Az állomány 1000 db, egyik határrészt „Birkajá­rásnak" hívják!  Ugyancsak nagy hagyománya volt a sertéstenyész­tésnek, a kis-jenői fajtának. Az erdőben meg  folyt a mak­koltatás (bükk, tölgy).Az erdő is jól jövedel­mezett (tűzifa, tölgyfa, gu­bacs), de kisebb vadak is gazdag állománnyal rendel­keztek a közel 1000 holdon: nyúl, fácán, fogoly, őz. (Rit­kaság számba ment a vad­disznó, szarvas.)

Jelentős volt a nemes szőlőtermelés a 16 holdas szőlészetben; vincellért al­kalmazott, aki nagy szakér­telemmel rendelkezett. A gazdaságban szőlőoltáshoz vadszőlőtelep is rendelke­zésre állt, de a gyümölcstermelés — cseresznye — is híres volt.

A cseresznyéről is híres volt a falu, a termését a szombathelyi piacra hordták. Baltavárról származik Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye), és a híres Glocker óriás cseresznye. (A Glocker óriás cseresznye július közepétől érik. Középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas.)

Az itt termett áru: gabona, juh, sertés, gyümölcs és bor eljutott Sopronba, Bécsbe.

Híres volt a fa-és szőlőiskolája, díszfakertészete. A gazdaság az elődöktől örökölt gazdasági állattartó telepét megőrizte, de modernizálta. E gazdasági részbe vezető bejáratot két bivaly „vigyázta". A szob­rok az árverés kapcsán Szolnokra kerültek. A bejáratot őrző bivaly (Bivalos kapu) szobra most a Művésztelep parkjában látható.

A gazdaság korszerűsítését mutatja az árverési hirdetmény, hisz abból töb­bek között azt is megtudhatjuk, hogy dobra kerültek mezőgazdasági gépek is pl. 2 db cséplőgép.

Ennek a dinamikus fejlődésnek vetett véget az uradalom 3.000 holdjának ár­verezése 1910-ben...

(Forrás: Szakály Ferenc könyve  - BSZE gyűjtése).

1957-ben megalakultak a Termelőszövetkezetek.

        Kisbérben Győzelem néven, elnök Virág József
        Baltaváron Hunyadi néven, elnök Borbás József.

1963-ban egyesült a két TSZ, maradt a Hunyadi név, elnök Kiss Béla lett.

Képek