Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609






Nevezetességek

9. Szakály Ferenc EMLÉKPARK - 1848-as Szabadságharc emléktáblája

Az emléktáblát a BSZE szervezésében 2010.március idusán avatták a hősök emlékére

Albert János    Kelemen János     László János     László Péter

Márkus Antal    Márkus János    Sebestyén György     Tar József    

Vas János

Áldjuk emlékezetüket a hősöknek!

 

 

..."Isten hozzád, szép falum határa !"

Még most sem tudom megindulás nélkül hallani a szabadságharc számos dala közül azt az egyet, amellyel Szabó Imre, akkoron Veszprém-egyházmegyei plébános, utóbb Szombathelyi püspök, ez a fenkölt lelkű pap, lángoló szívű hazafi és nemes emberbarát ajándékozta meg a harcba induló ifjú honvédsereget.  Nem állhatom meg, hogy néhány gyönyürű strófáját ide ne iktassam.

"Isten hozzád, szép falum határa!
Elmegyek te tőled a csatába .
Jó magyar nem rakja zsebre karját,
Ha veszélyben látja szép hazáját.

Nem kötéllel fogtak engemet meg,
Önkéntesen állottam vitézisnek,
Szép hazám szerelme lelkesít fel,
Szembe szállni sok gaz ellenével.

Jó anyám, ne keseregj felettem,
Ugy tekintsd, hogy szent búcsúra mentem,
Búcsúfiát hozok én tenéked,
Harc után ha győzve visszatérek.

Vagy ha vérem folyna a csatában,
S tán elesném bajnokok sorában:
Törd békével bánatát szívednek,
Szép halálán ifjú gyermekednek."

Vasvár megye férfiasan, a haza szeretetéhez méltóan megállta helyét ama nagy napokban.

Újoncokat adott az 5-ik száma huszárezredhez, 3200 nemzetőrt küldött a Drávához, kiállította az önkéntes nemzeti őrsereg vitézeit, szervezte a népfölkelést, a 7-ik honvédzászlóalj legénységét 473 egyénnel szaporította, s végül e vármegye ifjaiból alakították a 44. és 45-ik honvéd zászlóaljat.

Kik voltak a honvédek ?
Költők elzengették, a történetíró megírta, s Kossuth Lajos elnevezte őket ,,névtelen félisteneknek".
Férfiak, kikkel a hazaszeretet csudákat míveltetett. Ma még  egyszerű földmíves, kereskedő, iparos, tanuló, pap, vagy hivatalnok, holnap egy hős, aki küzd, harcol, vérét ontja ősi szabadságáért, s ha kell, életét is leteszi áldozatként  a hazaszeretet oltárára.

Ők rakták le az alapot, amelyen az önálló magyar államiság épülete emelkedik, s csudával határos hőstetteik az erkölcsi elismerés és a jövő sikereinek biztosítékai lettek.

Áldjuk tehát emlékezetüket az elköltözötteknek, s tisztelet azok nevének, kiket e gondviselés a hősök közül mind a mai napig megtartott !...../Forrás: Balogh Gyula Vasvármegye 1895/

 

Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Baltaváron

A falu népe 1848/49-ben kivette részét a polgári forradalom és szabadságharc küzdelmeiből. Községünk környékén nagyobb összecsapásra nem került sor. De a vasi zászlóaljak tagjaiként hősi harcokkal beírták nevüket történelmünk dicső lapja­iba. Vizsgáljuk meg részletesebben az 1848/49-es magyar szabadságharcot!
Még magyar és szabad ember él a honban, kegyelettel és hálával emléke­zünk vissza a haza történelem alkotó alakjaira, az elesett hősökre, köztük Bérbaltavár hős fiaira! Dicsőség a halhatatlanoknak!

Honvédelem

Kik is voltak a honvédek, akiket Kossuth Lajos „névtelen félisteneknek" ne­vezett? Egyszerű földművesek, volt jobbágyok, kereskedők, tanulók, papok stb., akik vérüket ontották, ha kellett, az ősi szabadságért. Védték a nemrég megszer­zett jogaikat, védték a hazát életük árán is.

A haza első védői az „önkéntes nemzetőrök" voltak! Érdemes felidézni a Vas megyei nemzetőrök ruházatát, amely a következőkből állt: „fekete csákó nemzeti rózsával, szürke köpeny, barna attila, sötétkék mellény, tábori sapka, kék magyar nadrág, nyakra való (sál), két pár fehér ruha (alsó nemű), egy pár topán (cipő), és posztó kesztyű". A felszerelésük: „...borjúbőr tarisznya, töltény­táska fekete szíjakkal, fekete vállszíj karddal és szuronytokkal, fekete fegyverszíj és kenyérzsák". A ruházat a felszereléssel együtt 30 -40 forintba került. A haza kiszolgáltatott helyzete megkövetelte a honvédség felállítását, amelyet toborzás­sal kívántak felállítani. Felhívással fordult a kormány, Kossuth Lajos az ország hazaszerető lakosaihoz: „Midőn most a hazát veszély fenyegeti, tegyék a haza oltárán áldozatul vagyonuknak is valamely részét, s adjanak a hon védelmére ­kitől egyébként nem telik — kölcsön képen pénzt, vagy egyéb oly vagyont, mit könnyen pénzzé lehet fordítani." Baltavár lakossága példásan kivette részét az adományok gyűjtéséből, hogy a haza oltárára kerüljön: nélkülözhető pénzük, féltve őrzött kincsük...

Az 1848/49-ben összegyűjtött baltavári adományok jegyzéke  (Kisbérről nem került elő adat.):

Összesítés az adományokról:

              Horváth Eduárd földesúr - 100 ezüst

              Sövegesi János - 1 ezüst

              Tintera Mátyás - 2 ezüst

              Laposa Gál - 1 ezüst

              Birivice tiszttartó - 2 ezüst

              Birovice ispán - 1 ezüst

              Összesen: - 107 ezüst

A lakosságtól összesen - 15 ezüst 95 krajcár
Készpénz összesen - 122 ezüst 95 krajcár

Az egyház helyi katolikus papjai is példásan kivették részüket az adományo­zásból:

              Nyikos Mihály lelkész: egy ezüst merőkanalat,

              Nyikos József Káplán: egy aranyat adott természetben.

1848. július 12-én Kossuth Lajos lángoló hazafisággal elmondott beszéde, szónoklata hatására a nemzetgyűlés megajánlotta a 200.000 honvédsereg felállítá­sát, kiállítását. Az újonc állítás háromféle módon történhetett:

  1. A községek kor szerinti kiállítással.
  2. Sorshúzás útján.
  3. Toborzással (önkéntes ajánlkozás).

A községek a sorshúzást választották: Ki felelt meg, melyek voltak a feltéte­lek a megfelelésnek? A honvédnek 5 láb és 2 hüvelyk magasnak, 24 éven aluli (19-24 év közötti) korúnak kellett lennie. Aki alkalmasnak találtatott, maga helyett alkalmas helyettest állíthatott.

Minden újonc 20 pengő forintot kapott, s 4 évi szolgálatra vállalt kötele­zettséget.

 

Bérbaltavár részvétele

A két faluban (Baltaváron és Kisbérben) 1848. november 24-én került sor a sorshúzásra. Baltaváron 21 fő felelt meg a feltételeknek, de csak 9 újoncot kellett a falunak állítani (3 fiatal már időközben katona lett nemzetőr, önkéntes). Csak 6 főt kellett a sorshúzás alapján kiállítani. Kisbérnek is 9 főt kellett állítania.

Kik húztak sorsot?

Kisbéren:

  1. Németh Antal - 520 jó, helyettese Vas János
  2. Pintér Sándor - 533 jó, helyettese Márkus Antal
  3. László János - 500 jó
  4. László Péter - 530 jó
  5. Eisinger Istók - nincs itt
  6. Káld György - nem alkalmatos fiatal
  7. Kosztos István - helyettese Szőczei
  8. Mosonyi Ferenc - molnárlegény
  9. Hideg János - nincs itt
  10. Márkus János - 500 jó
  11. Kálovics Péter - Gércén szolgál, juhász

Baltaváron:

  1. Sebestyén György - 530 jó
  2. Albert János - 522 jó
  3. Tolna Pál
  4. Lakner Ferenc
  5. Tar József - 530 jó
  6. Kelemen János - 542 jó
  7. Vágner Gusztáv
  8. Üngös Pista - Érdekes ragadványnév!
  9. Horváth József - kanászbojtár
  10. Novák János - Potyi kocsis, egyedüli fiú a családban
  11. Kelemen József
  12. Kertész József
  13. Kántor István
  14. Takács Mihály - családfő
  15. Péter István
  16. Koller István
  17. Kovács István
  18. Sós Józsi - juhász bojtár
  19. Kovács József
  20. Peisz György
  21. Mátyás István

A sorshúzáson jelen volt Balogh Antal kerületi főbiztos.

Az 1848-49-es Szabadságharc elbukott, de az 1848. április 11.-i törvények végleg eltörölték a jobbágyvilágot, a jobbágyrendszert. A föld művelői, a jobbágy­telkeken dolgozó földművesek szabad parasztokká, maguk uraivá váltak.

Minden faluban lezajlott az úgynevezett „birtokelkülönülő" eljárás a földes­urak és a jobbágyok között.

Ebből az alkalomból készültek a „Határ leírá­sok", melyek érdekes és tanulságos ismereteket ad­tak az utókornak. Ezért másolatban közkinccsé te­szem. (A határleírás 1851. január 20-án készült).

A határleírás jegyzőkönyvét (lásd a következő oldalon) a község elöljáróin kívül a szomszédos községek (Baltavár, Nagytilaj, Olaszfa, Csehi, Szép­lak) választmányi (elöljárók) tagok aláírásukkal hite­lesítették (összesen 30 fő, és a jegyzők, a „tollvi­vők", becslőbiztos). Majd 1851. I. 20., 1853, 1876, 1877) újra hitelesítették átvizsgálások után, s a falu pecsétjével is hitelesítették: 1877. II. 26.

A falu és a határ dűlőinek neve: A térkép alapján az alábbi nevek szerepelnek, majd később a nagyobb dűlőknek részei zárójel­ben olvashatók: Béri berek (Csehi dűlő), Gyertyános (Hosszi), Baba­ Baba­homo(k), Alsó mező (Magyarosal­ja, Bogárdomb) Bükkalj, Szaknyér (Csapási csepőtés, Galagonyás), Hásos (Bocza-hegyúti dűlő, Bükk­oldali, Hárosi), Bükkoldali erdő, Újhegy,  Öreghegy, Dorog hegy  Újhegy  /Rígóhegy,) Ferenchegy) Öreg hegy  /Dorog hegy). (Forrás: Szakály Ferenc könyve)

 

Szakály Feri bácsi mottója Széchenyi István sugallatára/nyomán: „Amely nemzet nem ismeri múltját, nem érdemli jövőjét!" 

Szakály Ferenc (1936-2016)

Keze nyomával a faluban sokhelyütt találkozhatunk. 2015-ben Bérbaltavárért végzett önzetlen munkájáért Bérbaltavár Önkormányzata díszpolgárrá avatta. Méltán érdemelte ki mindenki szeretetét és tiszteletét.
Hitvallása volt, hogy azért jöttünk a világra, hogy jelet hagyjunk magunk után. Ennek szellemében végezte néptanítói munkásságát, nyomokat hagyva maga után az Őrségben, Győrváron, Hegyhátszentpéteren, Szombathelyen és szeretett szülőfalujában Bérbaltaváron.
Eltökélten dolgozott azon, hogy felnevelő és sok szép emlékkel megajándékozó szülőfaluját
megismertesse a világgal, ezért kutatta a múltat, megírta a falu történetét, bemutatta a falu értékeit és lámpásként összefogta a szülőfalujukért tenni akarókat.   
Egész életében családjának, lakóhelyének, falujának, hazájának élt, szívvel-lélekkel végzett odaadó munkája példaértékű a jövő generációja számára.
Mindenkit hazavárt! Ezért is alakította meg a Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesületet, hogy mindenki hazataláljon és a ma élők és utódaik a falu több ezer éves emlékeit örökké megőrizzék.
Állítatta BSZE tagsága

„TŐLÜNK FÜGG MINDEN CSAK AKARJUK”…(SZÉCHENYI)

BÉRBALTAVÁRON a FALU LAKÓI és az ELSZÁRMAZOTTAK EGYÜTT AKARJÁK !

Bérbaltaváron már nem pislákol hanem teljes lánggal ég a LÁMPÁS!!!!!

A csendes falu újra éled!

Ma emléktáblát és emlékparkot avatunk SZAKÁLY FERENC Örökös Tiszteletbeli Elnökünk emlékére, az emléktáblával őrözzük és hirdetjük mottóját :

"Amely nemzet nem ismeri múltját nem érdemli jövőjét."

Emlékpark örökre őrzi és hívja fel MINDANNYIUNK figyelmét arra, hogy a  szülő falu mindig visszavár. A szülő faluért végzett közösségi munka legyen

MINDENKI SZÁMÁRA SZÍVBŐL JÖVŐ KÖTELESSÉG. Köszönjük, Feri bá.

 




« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar